Gyengélkedő

Vendég

*Halkan felnyösszent, nem érti a helyzetet. Látja az égő, és haldokló Lilianát... aggódva kap felé, de megégeti magát... ő maga is lángra kap, és tovább ég, üvöltözve mint Liliana... mindketten megégnek, összesnek... a tűz elalszik, mindkettejük holtteste viszont már fagyosan borul a földre.*

Yosephíné Heyrosa, Liliana Montez... kalandotok itt véget ért.

Tárgy: Re: Gyengélkedő Pént. Aug. 22, 2008 3:18 pm

*Mikor mindkét holttest a földre rogy, valami furcsa történik. Mintha felállnának, ismét lángrakapnának, és fokozatosanvisszakapnák az életerejüket... az egész jelenet visszapereg a levegő melegedéséig.*

Vendég

*Bizony, Riley tűnik fel. Ő idézi a melegséget, a tüzet. Az utóbbi időben boszorkányok tanították feketemágiára, erősebbre mint amit YOsie ismerhet... visszajött kiélvezni a pillanatot. A melegedés leáll, csuklyáját leveszi, és tenyerét Lilianára irányítja.* Nesze, mocskos tündér! *Arya látja maint saját unokatestvére Liliana életére tör, és esélye nincs hogy tegyen ellene bármit is.*

Vendég

*Miellőt még a tűz Lilianat érintené, elrugaszkodik a talajtól, szárnyait kinövesztve Liliana elé ugrik, és hatalmasat lök a lányon, hogy az kirepül a gyengélkedőről.* Gyere csak, RIley! *ordítja lelke utolsó erejéből, és mivel az idő visszafordult, a jövőben Liliana él. Hála YOsie-nak. Yosie viszont... holtan csuklik össze.*

Vendég

*Az egészből csak annyira emlékszik , hogy Arya kürül tűz gyúl és egy tűzgömb suhan felé és útán csak , hogy felkell de nem mer bemeni. Hanem vár az ajtó mellet majd leroskad és elkezd sírni.*Majd hirtelen gondolattól vezérelve Miss. Swoiréhoz rohan.*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Hétf. Szept. 01, 2008 2:22 pm

*Legutóbb Prudence a szakadékba repült, de valami elragadta. Ki tudja mi lehetett... talán egy hatalmas démoni erő, amely Prudence elektromos varázserejét akarja elszívni? Esetleg egy esetlen tündértanonc, aki épp arra járt, és csak hősködni akart? Vagy talán... nem, arra még gondolni sem szabad... Tehát itt ébred fel a leányzó, Perillin aggódva figyelget reá, Nasuada egy közeli ágyon fekszik, sebei mégsem gyógyultak meg, puszta illúzió volt. Szerencsétlen nő egy ágyon fekszik, csupa vér, és Perillin nem tud dönteni, melyikőjüknek lehetne súlyosabb sérülése.*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Hétf. Szept. 01, 2008 2:24 pm

*Igen, a nő aggódva figyeli mindkét sebesültet, nem képes eldönteni melyikőjükkel kezdje a gyógyítást, de az idő nem áll meg...* Áhh... így még nehezebb... Yosephínével még talán siekrülne a gyógyítás, de nélküle... majdhogynem esélytelen. *azzal erejét összevetve gyógynövényeket idéz, azzal fonatja körbe Prudence testét, úgy döntött először Nasuadát gyógyítja meg igazán. Kezeit valami sejtelmes folyadékkal keni be, lehunyja szemeit, és a zselés anyag világítani kezd, szinte izzik, narabncssárgán. Kezeit a nő szemei felé emeli, reméli hogy be fo válni ez a módszer.*

//Aledora írta//

Tárgy: Re: Gyengélkedő Hétf. Szept. 01, 2008 2:28 pm

*Perillin "jól döntött", Prudencen me nanyira súlyosan sérült végülis csak enyhén égett szét, bőre még mindig hamvas, szó szerint. Nasuda szemei visszanőnek, de már kékek, és nem zöldek. A nő teste regenerálódik, a ruhája ugyan nem javul meg, a vérfoltok még mindig tarkítják az egyébként rózsaszínes anyagot, és a szakadások sem szövődnek vissza. Perillin kezdhet aggódni, hogy Prudence testébe hogy adja vissza a nedvességet, ugyanis szerencéstlen körülbelül 300 fokon sült össze-vissza, bőréből minden nedvesség, folyadék eltűnt, 5 percnél tovább nem fog élni.*

Vendég

//Olvad^^//

*Szinte meglepetésszerűen rúgja be az ajtót, de szerencsétlen el is esik. Egyből feltápászkodik, aztán leporolja magát, és egy vízalakot formál a kiszáradt lány felé. Erősen koncentrál, és megpróbálja a lányba visszaadni a nedvességet, és közben vizet is idéz, amit csak lát, annyit varázsol ide.*

Vendég

*Benyit az üres gyengélkedőbe, kivételesen makulátlan külsővel. Haja két copfban magasan a feje tetején virít, kedvenc zöld tunikája és világoskék farmere pedig sártól mentes. Most végre megjegyezte az óra időpontját, és nem ment el estefelé lovagolni, pedig egyébként szeretett volna, attól függetlenül hogy már reggel is volt. A lényeg hogy nagy pillogások közepette ülőhely híján nekidől a falnak, és várja hogy történjen valami.*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Hétf. Szept. 08, 2008 7:51 pm

*Kilép a lakosztálya ajtaján és körbenéz. Szeme megakad Rachel-ön, a egyetlen emberen aki a gyengélkedőn tartózkodik, és még csak enm is úgy tűnik mintha sérüléssel érkezett volna. Nem számított sokkal több emberre, szóval csalódottság nélkül lép oda alányhoz* Más nincs igaz? *Amint megkapja a választ, elővarázsol két kényelmes puffot* Ez a szakkör azért lett beiktatva az órarendetekbe, mert mostanában rengeteg baleset történik veletek. Most nem nagyszabású támadásokra, halálközeli állapotokra, vagy hasonlókra gondolok, hanem a legalapvetőbb sérülésekre, mint a horzsolások. Az igazgatónő szeretné, ha valamilyen szinten képesek lennétek saját magatokat is meggyógyítani. Ma szeretném megtanítani neked azt a varázsigét amelyikkel a vérzést lehet elállítani. Neked és az évfolyamtásraidnak még harmadikig biztos nem fog sikerülni a komoly vérzést elállítani, de azért az apróbb vérző sebeken, meg a közepeseken nagyjából el tudjátok rendesen végezni. Ha megtetted, akkor pedig abból a szekrényből kivehetsz egy sebtisztítót. *A bejárati ajtó melletti baloldali szekrényre mutat, ami direkt a diákok számára van oda rakva. AZ az egyetlen szekrény amibe belenyúlhatnak* A varázsige neve Arsa. Majd gyakorold a bábukon, ha kérhetem, most sajnos dolgom van *Elköszön a lánytól, kitereli a szobából, eltünteti a puffokat, és visszavonul a szobájába*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 09, 2008 8:47 pm

*Egy fekete köpenyes, csuklyával eltakart arcú vizes nő léptei kopognak a kőfolyosón. A nő halottsápadt, szeme kicsit vörös, és rettentő zaklatottnak tűnik. A híres gyógyító szobra előtt jobbra fordul, belép a csendes gyengélkedőbe. A függönyök már el vannak húzva ahogy ez várható volt, s egyetlen beteg sem fekszik az ágyakon. Ez most kimondottan nagy megkönnyebbülést jelent Valniess számára. A szakvezető mögött fehér lepedővel letakart valami lebeg. Nem látszik mi van alatta, a lepedő mindent eltakar. Valniess motyog egy varázslatot, mire a szoba közepén derékmagasságban egy emberhosszúságú talapzatszerűség emelkedik ki a kőből és ölt alakot. A fehér lepedős valami erre a talapzatra kerül. A nő varázsol egy pár tűzgömböt a levegőbe. Ebben a megvilágításban még rosszabbul néz ki mint a sötétben. Odalép a gyógyító ajtajához, és halkan bekopog rajta*
- Perillin, itt van? *Kérdezi suttogva az ajtótól azt remélve hogy választ kap*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 09, 2008 8:57 pm

*Nem kell sok idő hozzá, hogy kinyíljon az ajtó, s mögötte feltűnjön a fehér köntösbe öltözött Perillin. Meglepett arccal fordul Valniess-hez, s mikor megszólal hangjában egy kis szorongás hallatszik*
- Mi történt, Valniess? Szörnyen nézel ki *Önkéntelenül is suttogva válaszol. A sötét csendben igazán kísérteties a gyengélkedő, s ez a szokatlan tűzgömbös megvilágítás sem javít a helyzeten*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 09, 2008 9:10 pm

*Válasz helyett félreáll az útból, s odasétál a talapzat mellé. Amikor Perillin is így tesz, gyengéden, óvatosan húzza le a lepedőt a letakart halott lány arcáról*
- Lucy Dicel *Jelenti be síri hangon* Boszorkányok támadtak rá... Ketten. Az egyikük meghalt.. Széttépte..*elcsuklik a hangja, s inkább elhalgat. Pár perc néma csend után felnéz az egyik félig kilátszó ablakra, amit szüntelenül ostromol az eső. Egy villám is átcikázik az égen, s nem sokkal utána már hallatszik is a falakat remegtető mennydörgés* Közeleg a támadás.. Már voltak kisebbek, de a legnagyobb még hátra van. Rengetegen meg fognak halni, s nekünk meg kell védenünk az iskolát. Még ne aggódjunk előre, van időnk felkészülni. *Ezután megint vár egy kicsit, hogy Perillin megemészthesse szavait, aztán már jóval halkabban, szinte megint suttogva szólal meg* Azért hoztam ide, hogy segítsen eltemetni. Nem kell neki nagy ceremónia, csak egy szép sír. A hozzátartozóit azonnal értesítem, ahogy visszaértünk a kastélyba. Most pedig kérem, jöjjön *Visszaolvasztja a kőpadlóba a talapzatot, aztán ismét felemeli a lányt, és elindul vele kifelé*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 09, 2008 9:24 pm

*Ahogy láthatóvá válik számára a talapzaton fekvő letakart valami, gyomra görcsbe rándul. Elengedi az ajtót, mire az magától becsukódik mögötte, ő maga pedig, rettegve attól, amit látni fog, a talapzat mellé lép. Amint meglátja, mi van a lepel alatt, szívéhez kap, s sikkatva hátrál egy lépést. Legnagyobb félelme látszik beigazolódni. Egy halott diák.. Első döbbenete után visszalép a talapzat mellé, úgy figyeli a hamuszín arcot, a csukott szemeket, a mozdulatlan, ernyedt testet. Szemébe lassan könnyek gyűlnek, ő pedig néma zokogással hallgatja kolleganője beszédét. Néha bólint egyet, hogy az is tudja, figyel rá, majd mikor a nő mondanója végére ér, jobb kezével végigsimít a néhai Lucy arcán*
- Ter...természetesen segítek...a te..temetésben. Menjü..ünk *Remegvő hanggal mondja mindezt, hangja többször is megbicsaklik. Amikor a lebegő alak a levegőbe emelkedik, újra csendes zokogásban tör ki, úgy követi Valniesst*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 09, 2008 9:30 pm

*Sarah épp ügyel a folyosón és meghallja a gyengélkedőből a hangokat.Ha még nem jöttek ki óvatosan benyít és mikor megpillantjaa leplet és a két felnőtt arcát kombocal a torkában suttogva kérdezi.*-Mi törtönét?~Csak ne.~*Bár mivel látja, hogy Perilin arcáról folynak a könyvek lassan sejti mi is történhetet így választ sem várva megkérdezi.Elcsukló hangon.*-Ki diákja?*áll és vár. Csöndpen és szempilláji alól kigördülnek az első könycseppek.*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Szer. Szept. 10, 2008 6:19 pm

//Tegnap fagytunk, csak nem írtam be, szal még mindig este 11 van kb, vihar, és sötétség//

*Amikor meghallja a közeledő lépteket, megáll, s feszülten fülel. Attól fél, egy diák siet errefelé ezen a késői órán, és talán meglátja a halottat. Tehát valamennyire megkönnyebbül, mikor kiderül ki is valójában a léptek tulajdonosa. Nem válaszol a kérdésre, csak egy pillantást vet a lebegő, letakart holttestre. Mikor visszafordul, Sarah már megeresztett egy könnycseppet*
- Lucy Dicel *Ismétli meg a nevet elhaló hangon* Ha... Ha szeretne jönni eltemetni, nyugodtan... *Nem fejezi be a mondatot. Nemleges válasz esetén bólint, és kivonul, ellenkező esetben csak csendben elhagyja a termet nyomában a halottal*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Szer. Szept. 10, 2008 6:35 pm

*Perillin is megtorpan a hangokra, de ő már azelőtt rájön, hogy felnőttről van szó, hogy az belépne a helységbe. Már jó ideje él itt, tudja, hogy egy felnőttnek a kőpadlón sokkal mélyebb hangzású léptei vannak. Egy zsepkendőért kotorászik a köntösében, s amíg a két másik nő beszél, ő hangosan kifújja az orrát, majd rögtön utána újabb zokogásroham tör rá. Remegő vállakkal követi Valniesst, s talán Saraht is, ha úgy dönt, ő is jön*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Szer. Szept. 10, 2008 7:57 pm

*Sarah arcán már csurognak a könnyek csendesen sír.Nem ismerte Lucyt de szívesen megismerkedet volna vele.*-Per..hüpp le megyek én is.*Arcán bánat kifejezése és pár könnycsepp ül.*Lehet, tudni melyik boszorkány végzet vele? * Nyomába szegődik agyászos csapatnak.*Hát eljött. Az első diák már meg is halt. Az iskolának megkell védenie magát. Talpra kell állnuk. Miútán eltemetük szegény lányt el kéne kezdeni néhány bübáj kiszórását.~*A gondolat mente közben állandó könycsorgatag vonul át.*

Vendég

*Lélekszakadva rohan végig a kastély folyosóin, fel az első emeletre. Az egész nadrágja tiszta sáros, de ez a kis piszok semmi ahhoz képest, ahogy az a lány ott lent a tónál kinéz.. Saranoya nagyon aggódik érte. Biztos fázhat ebben az őrült időben, még ő is fázik pedig két pulcsi van rajta meg egy kabát! A gyengélkedőhöz érve lelassít, nekidől a falnak, és zihálva veszi a levegőt. Rettentően fáj az oldala, de ezzel még ráér később is foglalkozni... Szólnia kell Miss Weinn-nek, ha nem akarja hogy az a lány halálra fagyjon, vagy még rosszabb történjen vele. Elérve a Gyógyító ajtaját hangosan dörömbölni kezd*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 16, 2008 6:30 pm

*A hangos dörömbölést hallva sietősen teszi meg az ajtóig az utat. Rémült, falfehér arccal nyitja ki, arra az esetre is felkészülve, hogy egy új halott hírét hozzák neki*
- Mi a baj, mi történt? *Kérdezi gyorsan Saranoyától, miután körülpillantott és egyetlen holtat sem látott*

Vendég

- Egy... lány... kint fekszik....a .... tónál... a földön.... és...*Eddig jut a mondatban, mert egy kisebb köhögésroham fogja el, na meg amennyire zihál... Perillin remélhetőleg értette mit mondott, és már indul is a lányért. Ő pedig itt megvárja őket, vagyis ha nem jönnek vissza tíz percen belül tuti utánuk rohan. Így viszont kénytelen türelmesen, fájó oldalát szorongatva várni. Úgysem lenne képes tovább futni*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 16, 2008 6:49 pm

//A választ neked is a tóhoz írtam Soraya//

*Kifulladva hozza meg a sárból kimentett piszkos lányt, s közben neki fel sem tűnik mennyire fázik, milyen libabőrös lett a keze. Ez egyátalán nem számít mikor Arya már ki tudja, mióta fekszik a hidegben.. Kipirosodott arccal cipeli el Aryát az ajtajához lévő legközelebbi ágyhoz, s itt rárakja a tiszta lepedőre. A piszkos takarót, ami eddig rajta volt, a szomszéd ágyra hajítja, majd később foglalkozik azzal is*
- Kisasszony! *Szólítja meg Saranoyát sürgetően* Gyorsan, hozzon száraz ruhákat és egy meleg teát! Mindent talál a szobámban. *Amíg a levegőtündér feltehetően a kéréseit teljesíti, ő kerít egy száraz takarót, amit pár varázslattal piszoktaszítóvá és kellemesen meleggé tesz. A gyengélkedőt nem szándékozik melegebbé tenni, ez már így jó ahogy van, bár Arya-nak nem árt egy kis plusz meleg. Leszedi a ruhákat az említettről, amik már amúgy is mintha cafatokban lógnának le róla, majd ha már Saranoya megérkezik a kért dolgokkal, a száraz, tiszta ruha felkerül a lányra, utána pedig Perillin a takarót is ráteríti*
- Hagyjuk kicsit pihenni *Mondja most a segítőkész Saranoyának* Menj, öltözz át te is a szobádban, majd később meglátogathatod *Szelíden kituszkolja a lányt a helységből, és persze közben megköszöni, hogy értesítette őt*

Vendég

*Természetesen azonnal csúszkálva berohan az eddig még sosem látott gyógyítói szobába. Kell neki pár perc, mire megtalálja a ruhákat. Találomra előszed egy fehér köntösszerű darabot, utána a keresés közben rábukkant konyhába siet. Vizet melegít, citromlevet keres, stb stb.. Öt kerek perc és már kész is a finom illatú, meleg tea, ő pedig egy bögrével egy tálcára rakja. Ezután visszarohan a gyengélkedőbe, és lerakja az éjjeliszekrényre a tálcát, a ruhát pedig Perillin felé nyújtja. Amikor pedig kérik, nagyokat bólogatva, némán hagyja kiterelni magát. Később viszont biztos vissza fog jönni meglátogatni Arya-t*

Tárgy: Re: Gyengélkedő Kedd Szept. 16, 2008 7:04 pm

*Aryát mér az utolsó pillanatban sikerült, majdnemhogy a halálból visszahozni. Az ujjaiban már megállt a vérkeringés, valószínűleg napokig béna lesz. A lábához is csak percek kellettek, hogy teljesen át ne fagyjon. Azonban ahogy a meleg takarók a testéhez értek, kezdett a végtagjaiba visszatérni az élet. Ez persze nem azt jelenti, hogy visszanyerte az öntudatát. Még legalább egy óra lesz, mire annyira átmelegedik, hogy a teste visszaengedje a tudatát a helyére. Viszont egy kis idő múlásával Arya légzése egyenletessé válik, és egyáltalán nem zilál.*

*Egy óra elteltével Aryának megrebben a szemhéja, és kinyílik a szem. Az első 2 másodpercben a szemében csak a zavartság köde látszik, de aztán lassan körbenéz, és felismeri, hogy a Twidare gyengélkedőjén van. Megnyugszik, és próbálja felidézni, hogy tulajdonképpen ő hogy került ide. Addig meg van, hogy elkezdi a varázslatot, de az, hogy mit akart üzenni, egyszerűen csak fekete foltok az agyában. Akármennyire erőlteti a memóriáját, csak azt éri el, hogy újvból megfájdul a feje, így aztán abba is hagyja. Megköszörüli a torkát, és a gyógyító után kiált.*-Mrs. Weinn!-*Arya hangja először reszelős, halvány és gyenge.Újból megköszörüli a torkát és ezúttal sikerül neki a régi hangjához valami hasonlót kinyögnie.*-Mrs. Weinn!-*Megvárja, hogy a legnagyobb valószínűség szerint megjelenik az asszony. Amint megérkezik, Arya így szól.*-Szeretném megköszönni, amit értem tett. Nem tudom, de valahogy érzem, hacsak 10 percet késik, én nem beszélnék most önnel. Mindazonáltal szeretném megkérdezni Magától, hogy hogy talált rám. Mert én egy lányra emlékszem.-*Arya hangja kicsit halkabb, mint amilyennek lennie kellene. Kérdő-hálásan néz a gyógyítóra, és várja a válaszát.*