Lugas

*Egy kis magány reményében sétál ide a hullamelegben. Egyszerű szürke topja van rajta (fénykorában még fehér volt) fején a már megszokott fülhallgató, ami jelen pillanatban egész halkan szól, de még így is sikeresen kizárja a külvilágot, és egy sima méregzöld farmer. Utolsó ruhadarabja a sportcipője, ami elég elnyűtt, de igazából aligha törődik vele. A szellemtündér letelepedik az egyik padra fekvő helyzetben, lehunyja szemeit, és kedvenc hobbiját űzi: elmerül a zenében*

*Hát igen, a zenében elmerülés hátrányainak egyike, hogy ilyenkor TÉNYLEG teljességgel elszakad a külvilágtól. Ami most e pillanatban egyenlő azzal, hogy az alvónak hihető fakószőke hajú lány a vörös rózsát sem veszi észre, sőt, az sem tűnik fel neki hogy nem egyedül van. Mindegy, jobb is ameddig tévhitekbe ringatja magát. Sápadt arcán halovány mosoly van, feje mellett heverő ujjaival a ritmust üti a zenére, és ügyet sem vet a többiekre*

*Mint zeneőrült, reflexszerű képentörlés következne abban a pillanatban, amikor megfosztják fél fülhallgatójától. Na igen, de nem illik képentörölni egy olyan emberkét, aki rózsát hoz neki. Tehát a mozdulat félbemarad a rózsa láttán, helyette inkább gyors felülést produkál, és egy "jajdekedvesvagy" mosolyt a halványabbik fajtából*
- Ööö... Köszi *Elveszi a virágot a fiútól, akit egyelőre csak sima úriembernek könyvel el. Az úriember fogalomba még a bókok is beleférnek, így aztán semmi kifogása az udvarias dícsérgetés ellen*
- Lyvenna Cloweth *A bemutatkozás után újabb köszönés következik ami természetesen a közben megérkező Ginger-nek szól. A felé való kézcsók is tök természetes, hiszen "úriemberről" van szó. A bájvigyor viszont már kissé kimeríti ezt a fogalmat.... Lyvenna szerény véleménye szertint ez már kissé nyáltengeres. Túlnyáladzó brazíl szappanoperákban vannak az ilyen tökéletes vigyorok... Szép, persze, de túúl tökéletes. Ennyire azért nem romantikus lélek. Szép csendben marad, mert ha megszólalna valszeg elröhögné magát*

*Az újabb dicséretre sincs komolyabb reagálása, még egy "kösz" sem, csak egy ismételt mosoly. Ez a viselkedés tényleg oda vezethet, hogy a végén nyáltengerben fognak elsüllyedni. Bár a fiú helyes, szó se róla, egész normális a többi fiúhoz képest akikkel Lyvenna eddig találkozott Fennade-ban, azért mégsem az a fajta, aki előtt csak úgy elalél. A válaszokat azért sikerül kicsikarnia magából, pedig legszívesebben újra zenében úszkálna*
- Igen, tündérek vagyunk *Feleli nagy magabiztossággal. Boszorkányok nem is nagyon lehetnének, különebn már régen a villámokat szórnák. Thom bájvigyora időközben normálvigyorrá szelidül, ettől függetlenül nem akar semmi különöset a hőstől. Mikor Ginger lehuppan közéjük, egy kicsit erősödik a mosolya. A rajzra mondaná, hogy szép, ha így lenne, de sajna nem így van, tehát megint csak a hosszú hallgatás a válasz a bemutatkozásra, meg úgy általánosan mindenre*

*Biccent mindenkinek, majd végre visszaszedegetheti a fülhallgatóját a fejére. A hangerőt jó hangosra tekeri, és a kedvenc számához kattogva feláll. Semmi baja konkrétan Thomassal, csak a modora volt kissé... hogy is mondjam... bájgúnáros. Inkább az erős, vicces fiúkat szereti, akik csak leheletnyit romantikusak. Vagyis az álomfiút kb így képzeli el, de pont emiatt biztosan más lesz teljesen. Igazából nem is képzeleg fiúkról.. Áhh,mindegy is, nem érdekli komolyabban ez a téma. Lassan elindul a szobájába, Liliana hangját meg sem hallja a fülhallgató miatt, így neki is csak biccent*