Iskolák közös tava

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Szomb. Dec. 20, 2008 5:44 pm

*Kevéske feszélyezettséggel és alig remegő kézzel rakja be a rózsát Liz hajába. A kérdésen amit korábban föltett, még kedvesen mosolyogni is tudott, de nem válaszolt, ellenben most komolyan tartania kell magát, hogy magához ne rántsa a lányt és meg ne... hm, puszilja. Amiért olyan büszke rá. De hiába van így befejezve a gondolatbeli mondat, mégis nagyon lecseszi magát gondolatban, mert nem szabad ilyen hülyének lennie. Liz rá se bagózik olyan értelemben, ahogyan néha a perverz olvasóknak eszébe jut, hogy ő így érez iránta (pedig nem is) szóval nincs értelme ennyire gyengének mutatkozni. Ő igenis sziklaszilárdan képes tartani a kezét, és mikorra betűzi a rózsát a lány hajába, s az közelebb lép hozzá, még a lélegzetét sem folytja vissza. Teljesen normálisan viselkedik vele, mintha csak haver lenne. Megjegyzem, közben belső harcot vív, és igencsak nehezére esik ennyire haverkodónak tűnni, mint aki csak barátként szeretne Lizzel itt lenni. Mert hát úgy vannak itt. Khm. Levezeti a lányt a bálozók közé, közben valamiről beszélget vele, csak úgy spontán, normálisan. Nincs ebben semmi különös*
- Figyelj csak, megyek, hozok valamit inni. Mit kérsz? *Megjegyzi a kéréseket, és úgy tíz perc múlva már hozza is amit kell. Észrevettétek, hogy elhagyta amgázós stílust? Rejtély, hogy miért. A saját sima vizét iszogatva gondolkodik további beszédtémáról, amikor eszébe ötlik valami* Te, hallod, szerintem nemsokára kirakják a bálkirálynős szavazós dolgot, úgyhogy készülj fel, hogy ki kell állnod az első helyre *Ugratja vidáman Lizt, mint ahogy a húgokat szokás. Meg a barátokat. Khm*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Szomb. Dec. 20, 2008 5:49 pm

*Ahogyan Brad azt kitalálta, percek múlva kikerül a táncparkett mellé egy kis doboz, meg sok cetli amire írni lehet a kirakott tollal. Nagy betűk hírdetik, hogy ez itt a bálkirálynő választás helye, mindenki felírhat egy nevet a cetlire, és bedobhatja a dobozba. A választás szabályosságát egy pixie felügyeli. Közben a zene is felhangosul, és egy testetlen tanárhang bejelenti, hogy lehet táncolni*

//Szavazatokat üziben várom//

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Szomb. Dec. 20, 2008 5:56 pm

-Jah, lehet, bár szerintem ki van zárva. Egyébként sem szeretem..De nem ám, biztos csak tetszik!Na jó, minek tagadni? Menj csak, menj csak..-*Motyogja magán kívül, és elindul a vizes asztal felé. Szörnyen megszomjazott, mert már a reggeli óta nem ivott normálisan. Csak az asztalt nézi, és miután egy női kéz lerakja a kancsót, felveszi, tölt magának, majd jól meghúzza. Igen ám, de miközben emelte föl a poharat, meglátja, hogy ki rakta le a kancsót. TE. JÓSZAGÚ. ÉG. Igen, kábé ilyen gondolatai vannak. Mi a fenéért kell neki összefutnia egy ekkora területen Miával? Pont Miával? Egyszóval majdnem a lányra köpi a vizet, de sikerül visszatartania, és lenyelnie.*-Mmm..hmm...-*Mondja ismét roppant elmésen.*-Szia!-*Nyögi ki valahogy, mert kb most méri fel, hogy az a lány, aki itt áll előtte elég..khm...Lélegzetelállító. Aztán valahogy csak felcibálja a tekintetét Mia arcára.*-Ööö... Azt hiszem, hogy most megyek, mert..khm...hát, biztos vár a barátod.-*Mondja, és még ős maga is meglepődik, amiért teljesen nyugodt a hangja. Még egy pár másodpercig ott áll, és kiüríti a poharát, (vagy hogy mondjon valamit Mia), aztán, ha nem szól hozzá, akkor már megy is. Vagy mégsem nem bír megmozdulni, de úgy tesz, mintha keresne valakit a tömegben. Persze a szeme időről-időre visszatér Miára. Szóval csak álldogál, mint egy idióta.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Szomb. Dec. 20, 2008 6:21 pm

*Arya jót nézelődik. Látja az ismerős arcokat, a szép emlékeket, de emellett annyira súlyosak a rossz, sőt a szörnyű dolgok, amik mostanában történtek vele, hogy nem tud örülni, vagy mosolyogni. Csak azt az erős vágyat érzi, hogy lemenjen, és beszélgessen velük. A gond csak az, hogy ezt ellensúlyozza az a mérhetetlen bánat, gyűlölet és bosszúvágy, ami mostanában őt jellemzi. Igaz, a legtöbbször elzárja érzelmeit, mintha csak csap lenne, ilyenkor a szeme üressé válik és nem érez semmit. Se jót, se rosszat. Amikor odajön hozzá a szintén mosoly nélküli személy, először megörül neki, hogy valaki szóba áll vele, de aztán el is komorul.*-Estét.-*Köszön vissza, bár a tekintete megint visszavándorol az ünneplő tömegre.*-Volt egy kis vitám a boszorkányokkal.-*Válaszolja tömören, rá se nézve. Elég hűvösen viselkedik, de igazából szimpatikus neki ez a fiú. És hogy ezt ne tudja biztosan, inkább rá sem néz. Amikor viszont a következő kérdés elhangzik, végignéz a ruháján, és csodával határos módon egy boldogtalan mosoly jelenik meg. Meg kell hagyni, sokkal szebb így, hogy nem búskomor a tekintete. Szó szerint kivirul.*-Tudod, szeretném, hogyha a többi tündér biztonságban lenne azoktól a bizonyos boszorkányoktól. Tudom, hogy egymagam nem érek sokat, hiszen rengeteg tündér van itt, de valahogy úgy érzem, itt a helyem.-*Hű. Nem is beszél keveset. Igaz, még mindig nem néz rá.*-Hát igen, nem igazán illenék be a modellek közé. És különben is, mit csinálnék odalent? Barátom nincs, az unokanővérem meghalt, a szobatársam, aki a barátnőm volt, szintén. Most mondd meg, mit csinálnék ÉN a gond nélküli tündi-bündik között?-*Amikor szóbakerülnek a halottak Arya hangjából csöpög a keserűség, és látni rajta, hogy nagyon kell neki igyekezni, hogy ne sírja el magát, és tartsa a közömbösségét.*-Arról már nem is beszélek, hogy nemrég derült ki, hogy már rég meghaltak a szüleim, és démonok neveltek.-*Most már gyűlölet is vegyül a hangjába, de még mindig nem néz rá a fiúra.Elég sokat beszél. De talán ez csak azért van, mert most mondja el először a problémáit egy vele kb egyidős embernek.*-Egyszerűen nem illek oda-*Jegyzi meg újból, és végre rápillant Michael-re.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Szomb. Dec. 20, 2008 6:51 pm

Hát igen örömel tölti el, hogy a terve egy része kezd beteljesülni. De mien áron. Eddig csak egy nagy lehetőségnek tartotta Bradet de hát ömmm izé így közelről egész helyesnek találja. Hát igen lehet, hogy mégsem fogja annyira kihasználni. Ahogy csillogva lépked lefelé a rózsával a hajában elnézi a helyet.*~Egész normális. Jól rendbehozzták.~*Gondolja. Hát igen Brad egy kicsit gyorsan magy úgyhogy egy picit belassít mivel a szoknyája ilyen irramban menéstől könnyen elszakad. Válaszolgat. Érdeklődvve pillant körbe mikor leérnek. Szemével szobatársnőjét keresi mivel a lány nagyon gyorsan eltünt és még nem láttta a uháját. Hát igen mikor megpillantja Miát és megállapítja a ruhája szép de nem annyira mint az övé. Mostmár csak a pasiktól zsebeli be az elégedet pillantásokat az angyali mosolyával együtt. Lassan megállnak és elindul a zene.*-Aha valami narancslevet vagy valami ilyet kérek köszi.*Hát igen Liz tényleg a kírálynőcímre pályázik úgyhogy illedelemesen nevet egy picit és vallami megszerzési vagy vagy ilyesmi csillan a szemében.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Szomb. Dec. 20, 2008 7:13 pm

-Nem nem haragszom*Mondja még a kastélyben és megvárja amiga lány elvarázsolja. Lefelé fent tart valamicske beszélgetést de az igazán nagy dobásait még tartogatja. Mikopr lemennek a zene már szól és a láda is kint van.*Hozzok inni mit kérsz?*Linny rendelésével elindul az a asztalhoz elöbb ír egy papírt majd az innivalokkal együtt elindul a dobozka felé. Ott beledobja a papírt és így valószínüleg Linny hátamögé ér vissza. Elémegy és odanyújtja felé az italt.*- És milyen új dolgokat tanult a kis tündérem?*Kérdezi miközben iszik. Ha elfogytak az italok pont egy jó szám lesz bent. A poharakat lerakja és megfogja Linny egyik kezét. *-Enyém lehet ez a tánc?*Kérdezi és ha a válasz igen elindul Linnyvel a táncparkatt felé.Ha nem akkor egy darabig csak áll majd újjabb beszélgetést kezdeményez.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 2:40 pm

//Jahm, elfelejtettem említeni, hogy useresen kéne szavazni, tehát nem a kari gondolataiból. És a bálkirályra is a bálkirálynővel együtt ^^//

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 2:59 pm

*Linny boldogan, de szerényen lépked párja mellett.*-Egy pohár ásványvizet. Köszönöm!-*Finoman elmosolyodik, és nekidől egy asztalnak, így cárja, hogy visszatérjen hozzá Thomas. Éppen az embereket figyeli, úgyhogy nem igazán veszi észre, hogy Tom már szavazott. Amikor visszaér hozzá a fiú, hálás mosollyal kiveszi a kezéből az italt, és neki áll kortyolgatni.*-Volt egy kis gond Amaliával, meg a boszorkányokkal a suliban, úgyhogy nem voltak órák. De attól még nagyon tanulságosan töltöttem az időt.-*Itt kicsit elpirul, mert a tanulságos időbe beletartozott az a bizonyos csók a szivárvány kertben. Na AZ aztán tanulságos volt.*-Örömmel!-*Leteszi a kiürült poharát az asztalra, és puha kezét belecsúsztatja Tom mancsába.Miközben táncolnak a fejét a fiú mellkasán nyugtatja, úgy hallgatja Tom szívverését. Ez egy kicsit nyálasan hangzik, de nem tehetek róla, akkor is hallja. Egész tánc alatt nem is szólal meg, csak akkor, amikor a számnak vége van.*-És te? Hol töltöd a karácsonyt? És mindenkinek vettél már ajándékot?-*Kérdezi bűbájos mosollyal. Ő már megvett mindent. Igaz, nem igazán nagy ajándékok. Plusz még csak haza sem utazhat a palotába az anyukájához, és folytatni a szolgálólánykodást, mert a vezetőség azt mondta, hogy itt sokkal biztonságosabb.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 3:07 pm

*Fészkelődve kényelmesebb helyzetbe vergődi magát, kezeivel hátul kitámasztja magát, lábát ezentúl a víz fölött lóbálja. Kislányos arcán egy mosoly jelenik meg, amint Adam hangja eljut hozzá, s a fiú lehuppan mellé. Nem látszik rajta meglepettség vagy zavar, egészen olyan mintha számított volna rá hogy errefelé összefut vele. Talán tényleg lelki társak, ha ennyire könnyedén kitalálják egymás gondolatait. Igaz, még elég kezdetlegesen, mert azt nem nehéz megállapítani hogy össze fognak futni egy egész iskolás ünnepségen, de na... Akkor is egyértelmű volt hogy mindketten csak ugyanazért jöttek ide. Az pedig nem más, mint a természet, és annak picinyke csodái*- Gondoltam, hogy itt leszel *Üdvözli ő is kölcsönösen tehát, még mindig fenntartva mosolyát* Ezt a szép látványt nem lehet kihagyni *És vissza is fordítja hatalmas szemeit a víz felé. Ám a célponttól egy pillanatra elsiklik a tekintete, s a mulatókon pihen le. Így történik, hogy épp meglátja Tomot, amint az italos pultnál csapja a szelet valakinek... Bár az is lehet, hogy csak beszélgetnek. Csakhogy olyan szép az a lány akivel épp beszélget... Bizonyára Mia az, akivel a múltkor is összefutottak a forrásnál. Álmodozva mered arra egy pillanatig, majd arcán halvány pírral fordul vissza* Hát neked nincs párod, aki hiányolna? *Kérdezi feltételezett lelki társát elgondolkodva*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 3:38 pm

*Kancsót ragad, és az egyik csavart mintájú hosszúkás pohárba tölt magának a remélhetőleg szénsavas vízből. Aztán mit sem sejtve a kancsó fogójára fonódott karcsú ujjait szétnyitva engedi le eredeti helyére a tárgyat. Majd megfordul, és még mindig észre sem véve a baljóslatú jeleket, az asztalnak dőlve kortyolgatni kezd a vízéből (amit Tomhoz hasonlóan majdnem kiköp, mert sajnos a szénsavas tippje nem vált be), s csak akkor fog gyanút, mikor egy hang mellette az igencsak bonyolult szavakat mormolja. Na akkor már végleg elmegy a kedve az ivástól. Leereszti a kezét, de még mindig markolássza a pohárkát amikor Tom ismerős arcára fordítja a majdnem fekete szemceruzával kihúzott szemét amit végül mégsem húzott ki, a fene sem tudja miért. Itt röppen egy szia, egyenesen az ő arcába. Most kéne ide valami kis kártyácska, amit a közönségnek szoktak mutogatni a hülye showműsorokban, és amire rá van írva a megfelelő reakció egy adott dologra. Tehát "nevetés" vagy "taps" vagy "elképedő gorilla ordítás". Csak épp ide olyanok kellenének, mint "laza helló" meg "szempillarebegtetős szija" és társaik. De mivelhogy segítséget nem kap még a hülye poharától sem, aminek pedig igazán szép a mintája, első ötletétől eltérve (pofon teljes erőből - ki tudja hogy jönne ide?) csak egy hűvös, távolságtartó biccentést enged meg magának. Aztán egyik kósza, fekete végű tincsét a füle mögé tűri. Ezzel a távolságtartó viselkedéssel viszont sajnálatos módon nem tudja elkerülni a kérdést, maitől annyira rettegett. Mert ez nem kijelentés volt, hogy csá, elmentem, hanem egy jól leplezett kérdés tulajdonképpen, hogy hol a fiúd. Mármint Mia így veszi le, de ő mindent így reagálna le amihez csöpp köze is van a "fiújához" mert annyira nem tudja mit mondhatna erre. Márpadig valamit kell, mert csak úgy annyit, hogy aha nem bírna kinyögni* Nem tudott eljönni *Csúszik ki a száján az elképzelehető legrosszabb válasz. Istenem, hülye hülye hülye! Sokkal jobb lett volna a "leszarlak hangnemű igen" ami magabiztosabb ennél de milliónyival. Aztán csak el kellett volna vonszolnia magával az egyik cukibb utána füttyentő fiút a gyertyás részre, mint barátját, és voilá, már meg is van a tökéletesen felépített vára. De ez?! Ennél még a pofon is nyerőbb ötlet! Alsó ajkát rögtön be is harapja ez a szerencsétlen, ahogy rájön milyen baklövést követett el* Mármint, el akart jönni. Csak tudod, Gvonea hercege jó barátja, és halaszthatatlan ügyben kellett mennie hozzá... Valami nagy válságról volt szó, és azért az fontosabb mint egy nyamvadt bál *Hazudja rögtön az első dolgot ami az eszébe jut. Végighadarja az egész magyarázatot, és közben őrülten reméli, hogy Tom elhiszi* De megígérte, hogy cserébe hamarosan meglátogat *Teszi még hozzá utolsó levegőjével, aztán mélyet szusszant, és annak ellenére hogy nem is szomjas, meg hogy ez a víz nem szénsavas, mégis belekortyol a poharába, aztán nagy nehezen leküzdi a torkán a csapvíz ízt*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 3:41 pm

*Adam követi Maryola tekintetét, és elmosolyodik a látványra.*-Hát igen. A természet, és az emberek összhangban. Nagyon szép.-*A fiú arcán valamilyen furcsa, álmodozó kifejezés jelenik meg, de gyorsan megrázza a fejét, és visszanyeri eredeti formáját. Ránéz a mellette ülő lánynak az arcára, és meglepetten veszi észre, hogy a lány arcán is ugyanaz a kifejezés ül, mint pár másodperce még az övén. Megint követi a tekintetét, és meglátja hőstársát, Tomot, amint egy lánnyal beszélget.*-Maryola! Csak nem tetszik neked Tom?-*Kérdezi, de nem gúnyosan, hanem barátságosan, mint aki tényleg kíváncsi rá.*-Párom?-*Halk nevetés.*-Nem, nincs párom. Illetve, ha úgy vesszük, akkor baráti párom van. Te... Már ha nem veszed sértésnek. Nincs barátnőm.-*Rázza meg a fejét, és közben belefeledkezve nézegeti Tomot, de a tekintete párás-olyan, mintha nem látná azt, amit néz... Érthető ez?- Aztán pislog párat, és a szeme már vissza is talál Maryola arcára. Megvárja, amíg felel a lány, de közben nem feledkezik el az igazi okról, amiért ő idejön, így aztán ide-oda pillogat, keresi a természet apró csodáit.*-Megvan még a köved?-*Kérdezi mosolyogva.Pár perc hatás szünet után így szól.*-Gyere velem!-*Megfogja a lány apró kezeit, és felhúzza a földről. Maga mögött vezeti, amíg el nem ér egy hatalmas fa törzse mellé.Innen is lehet látni Tomékat. A gyökerek között egy lyuk van.*-Nézd csak!-*Fel kap egy ágat, amin még rajta vannak a levelei, és bedugja a lyukba. Kicsit megrázza, majd kihúzza. Ahogy a bot a felszínre kerül, láthatóvá lesz 4-5 kis állatka, akik a mancsukkal a rezgő leveleket üldözik. Ezek az álltok a pelékhez hasonlítanak, és nagy fényes szemeik vannak. Adam leteszi a botot, és letérdel a hóba. Kinyújtja a jobb kezét, mire a legkisebb felkapja a fejét, az orrát kicsit megmozgatja, majd gyorsan odaszalad a fiúhoz, és a karján keresztül a válláig fut. Ott leül, mintha várna valamire.*-Te aztán megéred a pénzed!-*Neveti el magát Adam, és a zsebébe csúsztatja a kezét. A két ujja közé csippent egy megpucolt mogyorót, és odaadja a kis állatnak. Az megfogja a mancsaival, és rágcsálni kezdi, de fényes, fekete szemét nem veszi le Maryoláról.*-Kiskora óta szelídítem. Amikor pici volt, és volt egy nagy vihar, leszakadt a mamájától, és majdnem megfagyott. Én újra egészségessé neveltem, majd megkerestem a családját. Szerencsére visszafogadták maguk közé, így engem is közéjük valónak tartanak, igaz ugyan, csak a kicsi mászik fel rám. Mit szólsz hozzá? Még nem adtam neki a nevet. Ez a feladat, úgy gondoltam, rád vár.-*Mondja, aztán az étkezést már befejező pelét a tenyerébe ülteti, és nyugtató szavakat mormolva Maryola felé nyújtja.*-Nyújtsd ki a tenyered!-*Ha Maryola megteszi, s kezébe ereszti a kíváncsi, de cseppet sem félő állatot. Az a szemeit rászegezi új ismerősére, aztán nagyon édesen félredönti egy kicsit a fejét, mintha vizsgálná a lányt.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 3:59 pm

*Tom kicsit felhúzza a szemöldökét, de még mindig nem tudja igazán legyűrni a zavarát. Aztán amikor meghallja a magyarázkodást, majdnem elneveti magát.*-Mia, én úgy tudtam, hogy Gvonea hercege 8 éves. Mindegy, én nem szólok bele.-* Tom agya úgy jár mint a motolla, amikben mintha a rulett, forognak a lehetséges történések, és neki kell megállítania, hogy melyik megoldást választja. Elvégre elég gáz, de nem tud elmenni. Hiába erőlködik, mintha odaragasztották volna. Így aztán, hogy ne tűnjön ANNYIRA idiótának, újabb poharat töltene ki magának, igaz, tudja, hogy ennek az lesz a vége, hogy szét fog durranni a hólyagja, annyira kell majd pisilnie. NA, hol is tartottam mielőtt belebonyolódtam Tom vizelettartásába? Ja, igen. A lehetőségek. Tom már kezd átlátni a szitán, mert azért ez egy elég hülye magyarázat. És Miát sem éppen olyan lánynak ismerte meg, aki teljesen nyugodtan elviseli, hogy a barátja átvágja. Nem. Miát úgy ismerte meg, hogyha ez megtörténne, akkor úgy állítaná be a történetet, mintha ő szándékosan csinálta volna úgy, hogy a barátja ne jöjjön el. Ez a válasz, és ez a magyarázkodás semmiképpen nincs a helyén. Pláne, hogy Mia nem az a magyarázkodós típus. Nem, ez egész biztos nem igaz. Tom ettől a gondolatmenettől némileg reményt nyerve legyűri magába a kitöltött vizet, majd Miához fordul.*-Ha már így jártál, hogy a barátod elment halaszthatatlan ügyet intézni a 8 éves herceggel, táncolsz velem? Persze, csak nehogy azt higgyék az iskolatársaid, hogy át lettél ejtve. Mert ugye mindenki tud erről a "barátodról".-*Naná. És a táncfelkérésnek bizonyára semmi köze ahhoz, hogy Tom nem tudja levenni a szemét az említett nőszemélyről. Az egyetlen pozitívum, amit most róla elmondhatunk, az az hogy nem a dekoltázsába bámul, hanem a szeméből nem tud kikeveredni sehogy sem, mert elkövette azt a hibát, hogy egyáltalán belenézett. Szinte fizikai fájdalmat jelent neki az a pár másodperc, amíg az üres poharát lerakja az érdekes alakú kancsó mellé. Ha Mia igent mondd, akkor halvány mosollyal kinyújtja a kezét, és bevezeti a lányt a táncolók közé. Ha nemet, akkor egy szemvillanással elintézi a dolgot, és valami olyasmit hallat, hogy "akkor talán majd máskor". Mindezt kissé kínos mosollyal, és zavartan eloldalog.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 4:07 pm

*Séta, és álldogálás közben is próbálja inkább kerülni Lizette gyönyörletesen kék, színtiszta vízszínű, kristályos tekintetét, amire annyi mindent mondhatna még, olyan szép metaforákat és hasonlatokat...! De hát nem is tetszik neki, szerelmes meg főleg nincs belé. Emlékezzünk csak egy picit, milyen is volt még amikor korábban találkoztak... Csak mint barát, hvíta el a bálba, és korábban sem érzett iránta semmit. Egyszerűen csak földöntúlian szép, és ezért van annyira oda érte. Legalábbis ezért hiszi, hogy szereti. Pedig nem. Csak épp jó fotóalany és kész. Ez a szívdobogás éppúgy nem jelent semmit, mint az hogy kerüli a tekintetét. Komolyan megpróbálja kiverni a fejéből a hülye gondolatokat, inkább normál barátként nézni Lizre, mert ennyi csak ami kettejük között van. Erőt vesz magán, és egy mosollyal egyenesen a szemeibe néz amikor átveszi tőle a narancslevet, azután pedig vele együtt nevet* Táncolunk? *Kérdezi kicsit később, amikor már elfogyott az italuk, és ez követően vissza is vitte a poharaikat az asztalokhoz. Ha Liz beleegyezik, egy lassabb számnál a táncparkettre vezeti, megfogja a derekát, és amennyire a tánctudásától kitelik, táncolni kezd. Közben majdnem rálép szegény lány lábára*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 4:42 pm

*Meglepetten nyitja nagyra szemeit a kinézetre vonatkozó választ hallva. Nem mintha olyan nagyon különleges lenne, hogy valaki összefut a közeli boszisuli ördög-csatlós diákjaival, de azt valahogy mégsaem hitte volna hogy Arya pont a bál napján mérkőzik meg egyikükkel. Vagy inkább, tekintve ahogy kinéz, egy egész csapattal* Azok a dögök senkit sem kímélnek *Feleli egy csöppnyi indulattal a hangjában. Ahogyan ő képzeli, Lill is ezeknek a "dögöknek" az áldozatává vált, ahogyan korábban, és utána is annyi mindenki. De még az is lehet, hogy maga Amalia végzett vele. Akárhogy is történt, életében először kezd felgyülemleni benne a bússzúvágy. Eddig még eszébe sem jutott, hogy valakin megbosszulja szegény Liliana halálát... De most, hogy valahogy mégis rá lett erre vezetve, kezdi úgy érezni, hogy szegény lány nem fog tudni békében nyugodni, amíg azok, akik meggyilkolták, nem bűnhődnek. És bár még a bosszúnak csak árnyéka, kis szikrája vetül fel benne, tudja, hogy amint vége a bálnak rohanni fog a kastélyba, vagy tán már itt is keres valakit aki tud valamit biztosat mondani, és teljesen kikérdezi a sztorit, hogy hogyan is történt mindez. Különösnek is tartja, hogy ezt eddig nem tette meg. És ha megtudja, kinek is a hibája mindez, az nem fogja túlélni, ebben biztos lehet. A hirtelen jött indulatos gondolatok dühös könnyekkel öntik el a szemeit, de mielőtt kibuggyannának, (ami cseppett sem illene hozzá, mert még soha nem sírt társaságban, akkor sem mikor megtudta Lill halálát) már el is tűnnek. Nem csak azért, mert rájön, hogy ma nem szabad ilyesmivel foglalkoznia, hiszen ma még legalább, mieőtt a bosszúnak adja a szívét, jól kéne éreznie magát. Hanem azért is, mert Arya tovább kezdi taglalni annak az okát, hogy ő miért is áll most itt fent, és miért akarja megóvni a gondtalan lent tartózkodóakat. És az, amiért immár mindketten bosszút akarnak állni, nagyon hasonló. Michael azóta, hogy nagyjából sikerült felemésztenie szerelme eltávozását az élők közül, s a boldogsága látszatát sikeresen megtartotta, nem érezte így magát. Ugyanaz az elkeseredettség kezdte átvenni fölötte az irányítást, de nem mutatta ki, ezúttal rettentően harcolt ellene. Hiszen gondoljunk bele, itt van mellette egy lány, aki minden hozzátartozóját és barátját elvesztette, mégis milyen erős lehet, hogy nem sír, és hogy tud róla beszélni. Rettentő nevetséges lenne, ha ő boldog életében az egyetlen elvesztett személy miatt, akit úgy szerett igazán nagyon, hogy nem rokona volt, bőgni kezdene. Ő nem ilyen, azért van benne büszkeség, és mivel sorsuk oly hasonló Aryával, együttérzés is* Sajnálom *Az őszinteség valóban kihallatszik a hangjából, mert TÉNYLEG sajnálja Arya minden egyes elvesztett rokonát és barátját. De főként magát a lányt, és valahogy fel is néz rá amiért ugye, mint leírtam korábban, olyan jól viseli mindezt* Nagyon erős lehetsz, hogy mindezt kibírtad *Teszi még hozzá és valamilyen tudatalatti parancsnak eleget téve a kezét a lány vállára rakja, de rögtön el is húzza, mert nem akarja, hogy azt higgye szegény, hogy nyomulni akar, ahogyan a korábbi kérdéseiből sem ezt akarta lehozni. Mégis nagyon úgy tűnhet hogy bepróbálkozik éppen, mert azért a fiúk leginkább csak akkor ilyen érzelmesen megértők és kedvesek meg minden, ha le akarják dugni a nyelvüket az ellenkező nem egyik képviselőjének a torkán. Szóval inkább gyorsan keresztbe fonja mellkasa előtt a kezét, egyik lábát pedig feljebb húzza,de még mindig a fán tartja. S ettől a modzulattól, ki tudja miért, eszébe jut egy igen különös felfedezés. Persze, nem sok oka lehet arra, hogy ezt feltételezze, szóval mielőtt hülyeséget kérdez, egy másik kérdéssel előz meg mindent* Víztündér vagy igaz? Nem Liliana volt véletlenül a szobatársad? *Nehezére esik kiejtenie a nevet, amit már régóta elásott magában, valahoyg mégis megteszi. Egy kevés gyász érződik a hangjából, de sikerül többé-kevésbé visszatartania a szomorúságát*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 5:18 pm

*A politikához ugyan nem sok köze van, azt azért az ilyen TündérTrend szinten álló újságokból pontosan tudja, hogy van valami 20 éves faszi, (aki amúgy nem csak helyes, de szörnyen érett is... legalábbis a képeken) aki Gvonea-t igazgatja. Az, hogy törvényesen nem ő a herceg, nem igazán ragadhatott meg az agyában, de most, hogy Tom említi a nyolcadik életévében járó kisfiút, rögtön beugrik neki a sztori. Dühösen mered a "fiújának" fontossági ügyét megcáfoló személyre, mert akár van barátja, akár nincs, ez azért szemétség volt. Mert ha lenne, egyértelműen nem csalná meg, és be sem csapná soha az életben. És egyátalán hogy jön ahhoz Tom, hogy előítéleteket tegyen a sráccal szemben akivel jár, ki adott rá engedélyt neki, hogy megkérdőjelezze a szavát, hogy kételkedjen abban, amit mond? Hiszen nem is ismeri a fiút! Az már részlet kérdés, hogy ő maga sem. Szóval most a pofon mellé egy olyan lehetőség is bekerül, hogy nyakon önti Tomot meg a hólyagját a vízzel amit a kezében tart. Amúgy is szar íze van, szóval nem sokat vesztene vele* - Már megbocsáss *Érkezik a válasza dermesztővé téve a környzetüket, befagyasztva a tavat, jégcsapokat növesztve a poharára.. Természetesen nem komolyan, habár tényleg nagyon fagyos a hangja* De a fiúm nem tárgyal taknyosokkal. A herceg helyettesítőjével van ügye. Nem mintha közöd lenne hozzá *Azzal levágja a poharát az asztalra, amiből a hirtelen mozdulat hatására jó sok víz kiloccsan. Majd egy új poharat felkap, belemeríti a puncsos tálba, és méltóságteljesen elvonul. Nem törődik az utána forduló fiúkkal, de senki mással sem, beleértve a ruhájukra cseppenő egy vízcsepptől visítozó libákkal. Csak akkor áll meg, amikor már elég messze van a táncparkettől, a nagy hangzavartól... Félúton van a gyertyákkal megvilágított részhez, ahol most valószínűleg egy párocska csókolózik. Nem akarja elhányni magát a látványtól, szóval még idejében lelassít, és a víz felé fordul.A puncsos pohara aljáról csöpög a folyadék, épp csak centikkel a szandálja mellett ér földet, de nem törődik vele. Bűntudatosan néz a vízre, és egy kis könny kerül a szemeibe, amit dühösen és gyorsan kitöröl a csuklójával. Bűntudata van. BŰNTUDATA! Fel lehet ezt fogni?! Bűntudata van amiért hazudott, és tulajdonképpen ok nélkül háborodott fel, hiszen nincs is fiúja. Tom teljesen jogosan mondta amit mondott, mégis elküldte a fenébe. Még soha az életében nem volt bűntudata, és olyan mérhetetlen szomorúságot sem érzett még amit most érez, mert biztos benne hogy Tom megutálja. Fogalma sincs, miért bánná ő azt, hiszen egyátalán nem úgy tűnik, mintha kedvelnék egymást. De akkor is... Valamiért biztos benne, hogy nem bírná elviselni, ha többé rá se nézne, ahogyan egyszer, amikor minden köszönet nélkül vonult a hálójába azután, hogy a kibicsaklott, fájó bokájával hazavitte. Az eset után egy nappal találkoztak, és akkor is levegőnek nézte.. Na annál szörnyűbbet még nem élt át. Tehát lássuk a helyzetet: minden alkalommal amikor találkoznak, rohadt bunkó szegény fiúval, aztán pedig bűntudata ébred, és fél hogy soha többet nem találkoznak, hogy nem fog ránézni... Talán így próbálja megvédeni magát ellene? Merthogy ez a bunkóság a szokásosánál sokkalta rosszabb. Lehet, hogy... Lehet hogy szereti? Hogy igazán szereti?Ha így van, a lehető legrosszabbul mutatja ki......
Hát, ez a lány aztán tényleg bonyolult*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 6:39 pm

*Mivel az összhang-dologban tökéletesen egyetért, rábólint a szavakra, és tovább figyelgeti a víznél kibontakozó történéseket. Már páran táncolnak, a zenét is jobban lehet hallani ott ahol ülnek, mint eddig. A legtöbben esznek-isznak, beszélgetnek, meg persze biztos szavaznak a bálkirálynőre meg bálkirályra. És valami Tommal is történhet, mert amikro újra ránéz, már egyedül álldogál, ami fucsa, mivel azt hitte, hogy egész este Miával lesz. Egyfajta megkönnyebbülést érez, de rögtön el is fojtja, és leszidja magát. Gonosz dolog, hogy örül mások szomorúságának, nem szabad ilyesmit éreznie. Ez olyan aljas. Szerencsére Adam, akármilyen zavarba ejtően is, de elvonja a figyelmét a saját galád tulajdonságairól, és most már csak ezzel kell törődnie, elfelejtheti az iménti gondolatait. Arca a vörös egy különösen erős árnyalatát veszi fel, de kicsit lejjebb ráncigálja a kapucniját, és tádámm, már nem is látszik semmi. Nem akar hazudni, mert az megint egy csúnya dolog lenne, és amúgy is megbízik a feltételezett lelki társában, biztos benne, hogy nem árulná el. Szóval megköszörüli a torkát, és válaszol minden bátorságát összeszedve* Hátööm... De, egy kicsit.. talán... *Mélységes zavarában arra vár, hogy Adam feleljen. Nem tudja miért lett hirtelen ennyire félénk, mint amilyen egyébként lenni szokott, hiszen Adam teljesen normális, és bár még csak egyszer találkoztak, nem kéne ilyen bután viselkednie vele. Hiszen egy olyan ember, akivel a fagyos hóesésben kesztyű nélkül fut össze az éjszaka, és aki ugyanúgy csak azért jött hogy az első hóban gyönyörködjön, nem fogja kinevetni, ebben biztos lehet. És ezt végiggondolva már nem is olyan kínos az egész. Szóval visszatolja eredeti helyzetébe a szőrös kapucniját, és nagy kíváncsi szemekkel néz fel a fiúra. A pirulásának már nyoma sincsen* Egyszer találkoztam vele a forrásnál, és nagyon aranyos volt. Olyan, mint egy regényhős *Mondja ki azt, amit már egyébként egy csomószor megtárgyalt magában. Ebben az egészben csak az az érdekes, hogy az ilyesmit a lányok a barátnőikkel beszélik meg, hangosan vihogva, és biztos nem egy fiúval aki ráadásul az évfolyamtársa, sőt, hova tovább, tán a szobatársa, barátja. De már akkor sem nem zavartatja magát* Szóval nincs barátnőd? Pedig én azt hittem, van. *Igazán bőbeszédűen tárgyalta ki a témát, de na, tényleg azt hitte hogy van abrátnője. Csak azt ne kérdezze senki miből gondolta, mert nem tudna felelni. A következő kérdésre bólintás és válasz helyett mélyen a zsebébe nyúl, és mivel a kabalakövön, vagy szerencse ásványon, vagy nevezzük ahogy akarjukon kívül nincs semmi benne, könnyedén megtalálja és kihúzza az ajándékot, aztán ha Adam megnézte, újra el is süllyeszti meleg rejtekhelyére. Engedi felhúzni magát, de csakis azért mert Adam kíváncsivá tette. Különben nem szakadna el semmi pénzért a víz bambulásától, csak ha már olyan sötét lenne, hogy nem látná. Épp ezért olyan jó, hogy szörnyen kíváncsi mindenre, mert valahogy mégis el lehet húzni mindenhonnan. De a legjobb ha csokit lóbálunk az orra előtt, lehetőleg mogyorósat vagy ropogósnarancsdarabosat, mert akkor szintén el lehet vinni bizonyos helyekről. Na mindegy, szóval követi Adamet a közeli fához, amiben egy faágat rázogat, és aztán kíhúzza. Amikor meglátja az első kis csöppséget, alig bír elfojtani egy gyönyörteljes kis sikkantást, olyan édesek a nagy szemei és a pele kinézete! Végül is mégis csak lányból van, ez a nem pedig többségükben imádja az ilyen édes állatkákat, mint ezek itt a faágon. De szerencsére a többi lánytól eltérően ő nem csak pár másodpercig gyönyörködik bennük, és nem csak azért mert aranyosak, hanem rengeteg más okból kifolyólag. Érdeklődése meg fog maradni még azután is, hogy egy hét eltelik, ebben biztosak lehetünk. És még sokkal tovább is. Hogy mindent jól lásson, a történéseket és az állatokat is, leguggol, és térdei előtt összefonja a karját, fejét pedig ráhajtja. Mosolyogva figyeli az ételkérő picikét, aki Adamen foglal helyet, és érdeklődve hallgatja a történetet ami róla szól* Még jó, hogy megtaláltad szegénykét, meg hogy vissza is fogadták. Nagy szerencséje volt *Így szól a történet végén* Jaj, ne add nekem a feladatot! Igazán nincs semmi fantáziám, és csak olyan neveket tudnék kitalálni mint a Mogyi... Inkább te nevezd el *Hárítja vissza a feladatot, ami egyébként megható, de akkor sem szeretné ezt a megtiszteltetést elvállalni. Vagyis úgy lenne helyes, hogy szeretné, de nem tudja. Adam bizonyára okosabb nevet talál majd ki neki, és ez így helyes. A felszólításra engedelmesen kinyújtja a kezét tenyérrel fölfelé, hogy az állatot belerakhassa. Nagyon érdekes fogni, mert olyan meleg a pici teste, és az apró lábain érezni lehet a karmokat, a súlya pedig kicsi... Felkuncog, mikor a peleszerűség a fejét oldalra hajtja, de csak halkan, nehogy megijessze, aztán lassan közelít felé a másik kezével, hogy mutató ujjával megsimogathassa a fejét, már ha megengedi*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 8:54 pm

-Erős?-*Arya kicsit keserűen felnevet.*-Igen, így is lehet mondani. Vagy bolond, bosszúszomjas hülyének. Amelyik jobban tetszik.-* A lány felsóhajt, és egy pillanatig szorosan behunyja a szemét. Az érintéstől kicsit összerezzen, mert már nagyon ért hozzá valaki ilyen gyengéden. Pláne nem egy vele egykorú egyed.Amikor azonban meghallja Liliana nevét, ki is pattan rögtön a szeme. Pláne, hogy csukva volt, olyan sok mindent kihall Michael hangjából, hogy az valami hihetetlen. Majdnem olyan...szóval majdnem olyan a hangja, mint Aryának, amikor a szüleiről, vagy Rileyról beszél.*-Igen...Igen, Liliana Montez. A barátnőm, és a szobatársam. Volt. Pontosabban.-*Keserűség! Csöpög a hangjából a fájdalom.*-Hála a drágalátós Amaliának, és pribékjeinek. Pusztuljon az az átkozott nőszemély!-*Sziszegi, és most újból Michaelre néz. Barna szemei szinte égnek a gyűlölettől, és a fájdalomtól. Arya nem is tudja, hogy miért tud ennyire megnyílni ennek a fiúnak, de valahogy úgy érzi, mintha most végre talált volna valakit, akik részben, csak egy pici részben osztoznak a végtelen fájdalmában.*-Ismerted? Nagyszerű lány volt. Igaz, szeretett drámázni, de végtelenül kedves, és aranyos, jó ember volt. Sosem felejtem el. A legszörnyűbb az egészben, hogy Amaliát még csak egy kicsit sem zavarja, hogy kit öl meg. NEM! Őt csak az érdekli, hogy jól szórakozzon, és igazából semmi haszna nincs az egészből!!!-*Arya tehetetlen mérgében öklével rácsap a fa törzsére. Igaz, ezt nem kellett volna, mert pont a sérült karjával. Felszisszen, és a másik kezével odakap.*-Ezt a nőt meg kell állítanunk. Nincs más szó: Amalia egyszerűen KEGYETLEN, és GONOSZ! Nem hagyhatom, hogy több emberrel is ezt tegye, mint velem!-*Arya szinte sziszeg, de nem érdekli. Hirtelen fellángoló dühétől megfagyasztja a vizes ruhát. Szitkozódik egy sort, és behunyja a szemét, és elsuttog egy pár szót, mire valószínűleg a rongy visszakerül eredeti állapotába.*-Bocs, hogy ezzel traktállak. Gondolom, szórakozni jöttél, és nem azért, hogy az én siránkozásaimat hallgasd... Menj csak, érezd jól magad! Én elvagyok itt.-*Mondja kicsit közömbösen, pedig igazából csak az dübörög benne, hogy: "EL NE MENJ! EL NE MENJ! NEM HAGYHATSZ ITT!". De persze ezt nem mondhatja ki, mert az egyszerűen bunkóság lenne, ráadásul nyomulós is. Így csak csöndben fohászkodik, hogy nehogy itt hagyja őt Michael, akinek egyébként a nevét sem tudja.*-De mielőtt elmennél, megtudhatnám a nevedet?-*Böki ki végül a kérdést.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 8:56 pm

*NAgy szaanoperta mosolyával együtt táncol Linnyvel kéz a kézben. A lányt nézi és elmerül a szemeibenmeg ilyenek. A szám végére sem tud betelni a lányal úgyhogy ha nem táncolnak tovább a tó partjához megy a lányal ha ő is akkarja közben válaszolgatat.*-Szerintem én is itt maradok.*VÍgyorog a lányra.*-És mindenkinek megvettem már az ajándékokat.*Közben valószínüleg odérnek a tó partjához. Kellmes meleg van és a hold csillog a tavon. Csodaszép látvány. És végülis ez az első báljuk együtt.Hát igen ideális hely és idő egy csokra. De Tom egyenlőre csk közelebb hajol a lányhoz. Közben hallgatja a számot és a tóról ismét Linnyre vándorol a pillantása. Nagyon nehezen tudja megállni de egyenlőre nem tezs semmit.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 9:16 pm

* Hát igen miközben Bradel együtt nevet a szeme jobban csillog mint anélkül. Sőt mintha bárki mássaal nevetne. De ez csak a bál miatt lehet, vagy csak szuperül tudja megjéátszani magát mert ő sosem volt még szerelmes és igazából számára csak Brad is egy eszközz a célfeléjutáshoz.Szegény sráconak pont Lizzyvel kellett találkoznia.Elveszi a narancslevet és lassan inni kezdi. Közben a párok melölük odébb mennek és táncolnak vagy esznek. mivel szerett táncolni Ezért a lábával üttni kezdi a ritmust de csak hallakan. miútán megitták és Brad el is vitte a poharakatt és felkéri őt egy kislányos pirulos mosoly kíséretében mond igent. Felmegy vele táncolni és úgy dönt itt az idő egy picit belehuzni. Így miútána a lába épsége síkeresen megmenekült a fiú mellkasára hajtja a fejét ahogy majdnem minden lány a környéken. És úgy táncol vele.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 9:44 pm

//Kicsit furcsán fog hangzani, de muszáj válaszolnom Maryolának.//
-Nos, igen. Jó az ízlésed. Tom jópofa fiú, kedves és érzékeny. Pont, mint egy regényhős.-*Mosolyodik el Adam.*
//Ez már a tölgyfa alá jön//
*Adam vigyorogva figyeli, ahogy a pele szemét behunyva élvezi a simogatást. A kis lény, miután megkapta, ami jár neki, kis orrával megbökdösi Maryola tenyerét, majd a kis karmaival egyre feljebb s feljebb kezdi tornászni magát.*-Pedig te éppen megtaláltad neki a megfelelő nevet. Mogyi. Tökéletes. Igaz-e harcos?-*Kérdezi nevetve, és ő is megsimogatja a lány vállán éppen szunyókálni készülő állatot.*-Tehát tetszik neked? Szerintem nagyon aranyos. És jól nevelt. Néha, így télen meglátogatom őket, és hozok nekik plusz élelmet. Igaz, nagyon értelmesek, így van nekik elég a raktáron, de tudod: sosem lehet tudni. Néha a vállamra veszem, és megmutatom neki az erdőt. Illetve, valamikor ő mutat meg nekem érdekes dolgokat.Már fejből tudom a történeteket, amit ez a pici állat tanított nekem. Hihetetlen, igaz? Pedig a mozgásából, metakommunikációjából sok mindent megtudtam. Ha kíváncsi vagy rá, akkor egy párat neked is megmutatok, jó?-*Mivel természetesen igenlő választ vár, így lassan el is indul, kicsit eltávolodik a tótól.*-Hagyd csak a válladon, kialussza magát. Egyébként is: mester a fent maradásban, így tuti, hogy nem fog leesni.-*Mosolyog rá a lányra, és int, hogy kövesse. Lassan egy másik fához érnek, ezúttal egy fenyőfához. Kezeit a zsebéből kiveszi, és a törzset kicsit megdörzsöli, hogy lejöjjön róla a hó. Aztán pár másodpercig rajtahagyja a tenyerét, hogy melegedjen. A meleg hatására lassan egy szívecske alakul ki gyantából, két monogrammal, és középen egy borostyánba kövülve egy ezüst szívecske medál lesz látható.*-Tudom, elég bizarr. De Mogyi és családja történetéből, valamint könyvekből nagyjából összeraktam a sztorit. Elég régi a Twidare, és a Hősképző is. És, gondolom, erre magadtól is rájöttél, hogy egy hős, és egy tündér szerelembe esett. Valószínűleg mind a ketten szerették a természetet, így gyakran járták az erdőt, beszélgetve, és khm..mást is csinálva. Gondolom, hogy megörökítsék ezt, belevésték a nevüket ebbe a fába. A fenyők köztudottan elég gyantás fák, így védekezésül egyből gyantát bocsátanak ki. Ez a példány is ezt tette, amikor a párt valószínűleg megtámadta egy csapat boszorkány. Ugyanis, sajnos akkor is léteztek. A fiú meghalt, mert nem tudott varázsolni, és védeni akarta a lányt. A tündér megmenekült, de végtelen fájdalma nem hagyta nyugodni. A medálját is itt hagyta, amit a fiútól kapott, aztán, tudtommal öngyilkos lett. Nem akartalak elszomorítani. Ez csak egy legenda. Nem biztos, hogy igaz. A boszorkányokra abból következtettem, hogy látod?... Itt nincs teljesen befejezve a szív. De azért szerintem szép.-*Mondja el egy szuszra a történetet Adam, és nagyon reméli, hogy nem törte le nagyon szegény lányt. El is határozza, hogy a következő látnivaló egy nagyon vidám hely lesz, amit ő maga is nagyon szeret.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Vas. Dec. 21, 2008 10:20 pm

*Szerencsére Mia még azelőtt távozott, mielőtt megkérdezte volna a táncolást, de ettől függetlenül szegény srác úgy néz ki, mint akit pofon ütöttek. Az a furcsa az egészben, hogy ő, magában el sem ismeri, hogy szereti Miát. Nem. Ő mindent végiggondolt, hogy féltékeny meg minden, de az még nem tudatosult benne, hogy miért lesz izgatott, amikor meglátja, vagy valami hasonló.Á, dehogy. Mert fiú. És ő ugyebár tagadja, hogy akár csak egy picit is szeretné Miát. Pedig, ha jobban megfigyeljük az adott jeleket, elég nyilvánvaló. Mindenesetre Tom igyekszik feldolgozni a kudarcot, de ehhez egyedüllétre van szüksége. Nem bírja ki, ha mindenki őt bámulná. Sűrű elnézéskérések közepette kiverekszi magát a tömegből, és szemével megkeresi Michael-t. Úgy tűnik, egész jót beszélget azzal a csajjal. Neki könnyebb ismerkedni, mint Tomnak. Igaz, ő is kedves mindenkivel, és könnyen szerez barátokat is, na de PÁRT? Na, abban nem valami bajnok. És ugyebár, ha Michael jól szórakozik, akkor ő, Tom most akár távozhatna is. Legalább nem pillantja meg többet Miát, mert úgy érzi, ha csupán ránézne, akkor meghasadna a szíve. Mégis valami Michael arckifejezéséből, és a barátságuk miatt Tom nem tud elmenni. Vigyáznia kell rá, mert most halt meg Liliana,és nem lehet őt egyedül hagyni. Így aztán a mi kis magányos farkasunk odalohol egy elhagyatott kiugráshoz, és letelepszik egy fa mellé, ahonnan a bálozókat, és Michaeléket is nyugodtan figyelheti. Mondjuk, meg kell hagyni, hogy a mi kis Hősünk elég...khm helyesen néz ki így. A lezser fehér ing, és a dögös fekete farmer istenien áll rajta, még ha ennek nincs is tudatában. Miközben nyugodtan nézelődik két-három kővel játszadozik, hogy elvonja a figyelmét. Igaz ugyan, nem sikerül neki. Mert gondolatai mindig visszatérnek Miához. Tom sohasem volt valami nagy pszichológus, de most megpróbálja elemezni az érzéseit. Hát, egyrészt nagyon kedveli Miát, mert...hát nem is tudja miért. Hiszen eddig mindig csak bunkóskodott vele. De valahol, mélyen Tom meg van győződve róla, hogy Mia részéről ez csak valamiféle színjáték, amit, ki tudja miért játszik. Másrészt viszont fájdalmas neki Miára gondolni, mert úgyis van barátja, olyan csinos, hogy bárkit megkaphat, és őt úgysem érdekelné Tom. De Mia usere téved abban, hogy a fiú ezután megutálja a lányt. Mert hát volna rá oka bőven, mégis mindenfélét érez a lánnyal kapcsolatban, csak utálatot nem. Az viszont igaz, hogy Tom nem jól választott. Lehet,hogy más lányt simábban megkaphatott volna. De vajon akarja-e egyáltalán Miát? Kell-e neki ez a kis vadóc, és a hűvössége? Hát, a gond csak az, hogy ebben nem igazán tud kételkedni Tom. Mert akármennyire is igyekszik magában elfojtani, és letagadni az érzéseit, akkor is nagyon-nagyon vágyik rá, hogy magához ölelhesse ezt a lányt. A gond csak az, hogy az öleléshez ketten kellenek*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Hétf. Dec. 22, 2008 5:39 pm

*Linny persze magán kívül követni Thomas-t, akár merre is menjen az. Hihetetlen, de most elkezdett kételkedni. Mert hogy lehet, hogy most hirtelen megérdemli a boldogságot? Eddig sem volt éppen depis természetű, na de ennyi mindene sem volt meg. Most éppen attól fél szegénykém, hogy valami jönni fog, ami véget vet ennek a csodálatos állapotnak, és visszatuszkolja őt a szolgálólányi szerepbe, ahelyett, hogy a boldog hercegnőt játszaná. Elgondolkodva nézi a tavat, ahova Tom viszi. Magán érzi a fiú tekintetét, így önkéntelenül is rápillant partnerére. Meg kell hagyni, hogy jelentősen felgyorsult a mi kis tündérünk szívverése, ahogy Tom közelebb hajol. Tényleg az dübörög a fejében, hogy meg fog csókolni! Meg fog csókolni! Meg fog csókolni! Aztán a fiú mégis csak elfordul tőle, és Linny-n hirtelen úrrá lesz a csalódottság. Üssük le, de most komolyan. Egyszerűen hihetetlen, hogy eddig nem engedte magát megcsókolni, most meg ő csókolgat, meg alig várja, hogy őt lesmárolják, hát ez nem normális. Ezért ahogy ez tudatosul a lány agyában, vesz egy reszketeg levegőt, és nagy nehezen újból elfordul hercegétől. Ez így nem jó. Ez nem Linny. A kérdés az, hogy melyik éne a jobbik. Meg hát az is, hogy ő még ilyet nem érzett. És ez az idegen valami, ami most kezd érni benne, hát ez egy kicsit ijesztő. Az lesz a legjobb, ha most azonnal lelép. Akár innen a suliból is. De hogy lehetne itt hagyni ezt a helyes srácot, aki semmiről, és egyben mindenről tehet? De egy kicsi szabadidőre akkor is szüksége van.*-Öh...Tom, megbocsátasz egy pillanatra?-*Kérdezi, és lerázza magáról a kezét, majd amilyen gyorsan csak tud átslisszan a táncoló párok között egy távoli büfé asztalhoz. Amikor odaér, a jobb kezét a hasára teszi. Úgy érzi, hányni fog. Levegőért kapkodva tölt magának egy pohár vizet, és gyorsan felhörpinti. Nekidől a legközelebbi fának, szédül. Összefolynak a szeme előtt a színek, az emberek, minden. A térde összecsuklik alatta, és a földre dől. A hátát a fatörzsnek támasztja. Itt marad egészen addig, amíg ez a rosszul lét el nem múlik.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Hétf. Dec. 22, 2008 6:02 pm

*Tom nem tud kiigazodni Linnyn mert hát a múltkor egy csók miatt mentek majdnem szét és most a hiánya miatt fognak.Mikor a lány kiveszi Tom kezéből a kezét vagyis elmegy Tom egy pillanatig csak néz maga elé aztán fordul Linny útán.*-Linny*Nyögi ki de ezt a lány valószínüleg már nem hallja mert elnyeli őt a tömeg. Tom rohanva indul el arra felé amerre Linny indult nem kevés embert fellökve. de őt nem érdekli minenfelé körülnéz de linnyt nem látja. De szobatársait igen úgyhogy mielőtt észrevehetné bármelyik is gyorsan kerül egyett. Elindul de pont elenkező írányba a fával. Keresgél még majd elkeseredeten visszamegy a tópartjához leüll és a vízet bambulja.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Hétf. Dec. 22, 2008 6:12 pm

*Való igaz, lehet, hogy Linny jobban járt volna, ha nyugton marad Tom mellett. De így, hogy a srác még csak meg sem találja esélye sincs arra, hogy felálljon. A szédülés még erősebb lesz, és még Linny sem tudja, mi a baja. Lehet, hogy ennie kellett volna az elmúlt két napban, de nem, Linny elfelejtett enni. A lány teljesen elgyengült ettől, meg még sok minden mástól, és még arra sincs reménye, hogy Tom megtalálja.*-Tom! Tom!-*Motyogja, majd a feje oldalra bicsaklik, és Linny elveszti az eszméletét. Nem súlyos, de szüksége lenne ételre ,italra, és mondjuk ki, Thomasra is.*

Tárgy: Re: Iskolák közös tava Hétf. Dec. 22, 2008 8:34 pm

*Nem kis kétkedéssel a szemében néz rá a kis állatra, meg Adamre, amikor az utóbbi kijelenti, hogy a Mogyi tökéletesen megfelel névnek. Na nem mintha nem lenne aranyos név, csak kicsit közönséges, biztos benne, hogy Adam jobbat talál ki ha akar. De hát, nem úgy néz ki, mintha csak tréfálna, úgyhogy megvonja a vállát, mert hát ha neki megfelel, neki miért is ne lenne jó? Szintén megsimogatja a kis buksit, amihez a hozzátartozó szem már lecsukódni készül. Így, szundikálva még jobban tetszik neki* - Persze, hogy tetszik. Tényleg édes, meg eleven is. *Újabb rövid válasza után történetek, meg etetőfolyamatok hallgatása következik. Látszik, hogy nem a szavak embere ez a pöttöm mazsola, de nem is baj, amíg nem unják a társaságát. Hallgatóságnak pedig nem rossz, mert nagyon is lelkesnek tűnik, és látszik az arcán hogy figyel, meg érdekesnek tartja a hallottakat. Mogyival kapcsolatban egyébként is minden érdekes. És mivelhogy a furcsa történetekre mindennél jobban kíváncsi, természetesen bólogat a kérdésre. Annak ellenére, hogy már tudatták vele, hogy Mogyi igazi alvóbajnok, és nem fog leesni valószínűleg a válláról, óvatosan és lassan áll föl, s ugyanígy lépked is, de közben valahogy próbálja tartani a lépést Adammel. A fenyőfánál művészi fékezésseláll le, és várja a következő történetet, ami bizonyára ugyanúgy érdekes és izgalmas lesz minta többi amit Adamtől hallott és hallani fog. Mert azt már megállapította, hogy Adam irtózatosan tájékozott, és rengeteg mindent tud Xilomen-ről, még ha csak apróságokat is. Bizonyára sokkal korábban érkezett nála, meg talán idősebb is egy kicsivel. Vagy egyszerűen csak az a felfedező típus. A régi szerelmesek sztorija iránt ugyanúgy lelkesedik mint a Mogyiról szólókért, és ahogy hallgatja egyre jobban elszontyolodik* Milyen igazságtalan! *Fakad ki szomorúan pislogva* Biztos azok miatt a boszorkányok miatt kellett újjá építeni a Twidarét. Miért kell ilyen gonosznak lenniük? Nem hiszem, hogy ez olyan jó szórakozás... *És ami azt illeti, tényleg nem hiszi. Kicsit naív, azt hiszem. Vagy nem is csak kicsit. Ujjával megtapogatja a gyantába ragadt láncot, meg a monogramokat, bár ő maga sem tudja minek*