Képességfejlesztés Szimulációs Terem

Vendég

*Mey értelenkedve néz maga elé, majd elmegy és elköszön.*

//Köszi az óráért, jó volt, hajrá mindneki xD//

Vendég

*Hay elolvassa a levelet, majd visszaír:

Én is...

Miután végzett, észrevezsi hogy ő jön. Elhivatottan kilépdel, és bemegy. Egyből átváltozik a vízben, és vöröses-barna ruhája kerül rá, gigantikus szárnyaival. Felreppen, bár lassabba nmint szárazföldön, és elindul a triton felé. Egy hatalmas fénygömböt tat a kezében, amit szép lassan elindít a trtion felé.* ~Sikerülnie kell!~

*A fénygömb célba ér, és Hayley-t is elvajítja kissé. A triton felrobban, és szétfoszlik. A lány kissé káprázó szemekkel térhet vissza.*

Vendég

*Összegyűri a visszakapott levelet, és a zsebébe méllyeszti. Amikor meghallja Hayley nevét ismét elvigyorodik, bíztatóan néz barátnőjére*
- Te vagy a legjobb, Hayley! Hajrá! Huhú! *Hasonló dolgokat kiált a lánynak akció közben, és lelkes pacsival ünnepli meg a "győzelmet" na meg persze tapssal.. Lelkes közönség, az már biztos*

Remek! *mosolyog Edmée.* A tűztündérek 30 ponttal gazdagabbak önáltal. Menjen a gyengélkedőre, a szemei ott helyreállnak majd! *mondja vidáman, és a listán végül őt is kipipálja.* Williams, Soraya. *mondja izgatottan, majd elmondja a feladatot, miközben egy erdővé válik a szimuláció.* A lényeg, hogy csellel szerezze meg a három kobold mindegyik gyűrűjét.*mondja derűsen. Három ugrándozó kobold közé kerül al ány... ki tudja mit talál kia a kis Soraya?*

//Szívesen Meygan ^^//

Vendég

//Köszönöm az órát^^//

*Mosolyogva int Casie-nek és elmegy. Egy apró levélkén üzen neki:

Hajrá, találkozunk a szobában!

Hay*

//Kösz nektek is hogy eljöttetek Smile

no de ne rontsuk el a a dolgot, Cassandra és Soraya még hátravan ^^//

Vendég

*Már csak egy lány maradt rajta kívül a teremben, és úgy sejti, Cass előbb lesz. Persze nem tudja a nevét, ezért meg is lepődik, hogy mégis neki kell kimennie helyette*
~Talán Z-vel kezdődik a neve~ *Mereng magában. Teljesen higgadt, a saját dimenziójában a karate edzésekre az edzője néha behozott pár szörnyet, azokon gyakorolt. Ha a varázslat nem jön be, majd verekedéssel próbálkozik. Ha pedig nem sikerül.. Ez van, majd legközelebb jobban igyekszik. Rásétál a korongra, és megvárja a szimuláció kezdetét. Amikor már kezdetét veszi az egész, magában elmosolyodik. Nem tűnik nehéznek a feladat, de talán csak elkiabálja. Mert mi van ha logikát kell alkalmazni? Elég szörnyű lenne. Átváltozik fekete-fehér ruhájába (már nem először csinálja, saját dimenziójában sikerült párszor átváltoznia), és szintén ilyen színű szárnyat kap. Behunyja szemeit, és erősen koncentrál a három kis lényre, és arra, hogy "megfagy körülöttük az idő". Ha sikeresen véghezviszi a varázslatot, egyszerűen kiveszi a koboldok kezéből a gyűrűt. Ha ekkor már újra mozogni is tudnak, a gyűrűk akkor is nála vannak*

*Mosolyogva tekint a bentmaradt két lányra. Soraya sikeres volt, a szimuláció elenyészik.* Miss Wincheal, sajna magának már csak a következő órán lesz alkalma bizonyítani, mindensetre köszönöm hogy itt voltak! *mosoly, és zárja a etremet.*

//Remélem nem untátok szét magatokat, Cassandra, bocsi majd máskor kijátszuk, de mennem kell Sad

Vendég

*Elégedetten változik vissza, majd higgadságát fenntartva a cuccaiért megy. Úgy tűnik, ha nyugod az ember minden jobban sikerül neki... Vagyis ma nagyon úgy tűnt. Lyvenna túl feszült volt, és bár sikerült neki a varázslat, kicsit fura volt... Ő viszont elégedett az eredménnyel meg mindennel. Elköszön mindenkitől, és visszatér a hálójába*

//Nem unatkoztunk, szuper volt ^^ Köszi az órát//

Vendég

*Már fel van készülve arra, hogy ő jön, fel is áll, és épp indulna a korong felé, amikor meghallja a rossz hírt. Jókedve szerencsére így sem lankad*
- Semmi gond, legalább legközelebb én kezdek, nagy közönség előtt *Tiszteletteljesen biccent a nőnek és persze a távozó Sorayának, majd ő maga is elmegy*

Vendég

*Cassie nem talál semmi jobb helyet a szimulációs tanteremnél. Ez van a legmélyebben még a pincén belül is (persze a tárolóról nem tud) úgyhogy ide húzódik be Coline-al, már ah a lány is bejön vele. Nem tudja, miért van ilyen búskomor hangulata a lánynak, eszébe sem jutna a pixiek halála, a boszorkányok támadása, Amalia szörnyű halálának végignézése, a tornádó. Ugyan, mi ez a kis optimistánknak! Bezárja maguk mögött az ajtót, és lesétál a szimulációs kör elé. A fekete korong mellett leül a földre*
- Nem ülsz ide te is? *Kérdi a lánytól derűsen, és megpaskolja a földet maga előtt. Igaz, vannak itt székek is de ez vana legmélyebben, úgy érzi itt még kevesebb az esélye annak, hogy a tornádó elsodorja őket* vagy bújjunk be inkább az asztalok alá? Lehet hogy ott kéne aludnunk is, bár úgy tudom a tornádó pár óránál nem rombol tovább *Szórakozott mosollyal az arcán nézegeti a kört, amiben a szimulációt nem tudja elindítani sajna. Itt nem tudott szerepelni a suli előtt, emrt W-vel kezdődik a neve, és kifutottak az időből amikor ő jött volna* Öhmm.. Na és hogy hívnak? Én Cassandra vagyok.

*A viher elhalad a fejük felett, az a hatalmas rombolás ami odakint zajlik... pokoli. Mindenfelé víz fröcsög, a hálószobákból megmaradt párnahuzatok és naplócafatok a levegőben repkednek, sajnos pixie-tetemek és szárnymaradványok is keringenek az utószélben, ahogy téglák és tetőmaradványok is. Háromnegyed óra múlva a vihar eláll, azaz csak "pihenni állt meg", mivel a másik két mágusiskolára súlyt le, és mintha valami körforgásban lenne, a boszorkányiskola után már ismét indul ide...*

*A délelőtti órákban Valniess siet le a pince lépcsőjén, ami az épület többi részével együtt szintén megrongálódott. Az érdekes az, hogy a pince elég biztonságosnak tűnik, vagyis nincsenek itt lent olyan nagy árok mint fönt. Végigsiet a folyosón, minden ajtón benéz és kiabál egy sort, aztán körbejárja a helyeket. Végül leül a szimulációs terembe a tanári helyre pihenni egy kicsit, ugyanis már rengeteget szaladgált szegény*

Vendég

*Amikor szokásos ásítós-nyújtózkodós produkciójával szeretne felkelni mint általában a pihe-puha ágyában teszi, jól beveri a fejét az alsó széksorral összekapcsolt asztal aljába. És hogy mi ennek az oka? Igen, valóban befeküdt az asztal alá aludni, így most nem is vizes meg nem tollas stb stb. A lényeg hogy koppanó feje ráébreszti arra, hogy mit keres az asztal alatt, és átkozza megszokott ásítós felkelését. Nagy nehezen kikászálódik az asztal alól, és a székeken végigcsúszva leugrik a lépcsőre. Ekkor veszi észre a tanárnőt aki a tanári asztalnál ül*
- Áhh, szép napot tanárnő! *Rikkantja el magát vidáman, és lebaktat az asztalig* Csak nem diákokat keres? Itt van még Coline-is. Húha! Ez aztán a romhalmaz! *Ez a butus felkiáltás már a körülnézés után történik, amikoris megpillogja milyen romhalmaz lett a suliból. Derűsen vállat von* Na mindegy, majd felújítja az igazgató. Remélem nem az a morcos nőci volt ott tegnap, mert őszintén szólva nem tűnt kedvesnek. Hm... Coline-t ott találja, alszik *Ujjával egy másik asztal alá mutat, és ha végre elindulnak a nő után baktat*

*Felpattan a hirtelen tompa koppanásra aztán megkönnyebbülten pillantja meg az egyik élő, érdekes módon sértetlen diákot.*
- Wincheal kisasszony *Ez most egy köszönésnek tudható be a tanárnő részéről, sajnos azt nem mondhatja, hogy "Jó napot" amikor a kastély le van rombolva, diákok közül rengetegen meghaltak, stb. Elég különösen hangzana, ha erre mondaná, hogy jó napot. Bemászik Coline-ért a széksorok közé, és mivel nem akarja felébreszteni a lányt, a kezében viszi ki*

//Az iskolák menedékhelyén kelj fel, Coline//

Vendég

*Rynill és Arya érkeznek ide.* Nos kedvesem, fáradj be oda. *int a szimulációs térbe, majd ha lány bement, elkezd kapcoslgatni.* Most egy kitörő vulkán járataiban tesszük próbára a képességeidet, de vigyázz: a sérüléseid igaziak lesznek, nem szimulációk. *int a lánynak, és ha az belelegyezik, kezdi. Egy barlangban találja magát, és éppenséggel egy lassú, de annál eőrsebb lávafolyam indul meg Arya felé. Rynill elájul, és a földrerogy. Arya nem tud kijönni, innentől magára van utalva.*

*Arya engedelmesen követi a tanárnőt ide, a szimulációs terembe. Végighallgatja a mondandóját, de nem igazán figyel oda. Csak a lényeget jegyzi meg, hogy igaziak lesznek a sérülései stb.stbstb. Mégpedig azért nem figyel annyira oda, mert a gondolatai most Riley körül forognak. Amikor Rynill azt mondja, hogy menjen be, egy szó nélkül bemegy, de amikor rácsukódik az ajtó, a szokásos izgalom tör ki rajta. Mikor meg a láva felé indul, szinte pánikba esik, de alig 2 másodpercre, mert felidézi magában a szülei képét, és egyből lehiggad. A biztonság kedvéért kinéz Miss Blaise-re, és újból megdobban a szíve, mikor meglátja,hogy a tanár segítségére most nem számíthat. Az agya lázas munkába kezd. Ezen a régi erejét nem használhatja, mert nem igen van víz a lávában. Azonnal az jut az eszébe, amit az igazgatónő mondott. Hogy van egy másik ereje is. Arya tudja, hogy most azt kell használnia, vagy semmit. Viszont azt sem tudja, hogyan kell csinálni. A kezét mindenesetre kinyújtja, és az erőgyűjtéshez kezd. Félre ne értsük, mindennek a leforgásához kb 1 perc szükséges. Kinyitja a szemét, amikor érzi magában a túltengő mágiát, és erősen koncentrálva kinyújtja a kezét. Ekkor beugrik neki valamit. A jó élet, hiszen át sem változott. Mikor ezt megteszi, a láva felé lebeg egy kicsit, és az újból felgyülemlő erőt kiengedi a kezéből. Érzi, hogy körülötte lehűl a levegő, de a lávával nem történik semmi. Egyre nagyobb a forróság, és a láva közelebb van, mint valaha. Arya nem fél annyira, inkább amiatt aggódik, hogy nem tudja megbosszulni a családja pusztulását, ha most meghal. Ebből megint erőt gyűjt, és megint ki akarja ereszteni az erőt, de csak azért, hogy maga körül megint lehűtse a légkört, mert lassan nem kap levegőt. A bőre izzad, félő hogy már kezd hólyagosodni a hőségtől. A szemébe folyik a sós verejték, ami csípi azt. A ruháit hirtelen nagy tehernek érzi, a betegsége elhatalmasodik rajta. A szárnyait nem tudja tovább tartani, visszaváltozik, és lehullik a földre. Úgy hátrál a láva elől, és erősen köhög. Azonban hamarosan vége a teremnek, és a láva folyamatosan követi őt. A haja a fejbőrére tapad az izzadságtól, a szemeit most már nem csak az izzadság, hanem a forróság is bántja. A körmeit a húsát égetik, mivel az hamarabb felmelegszik , mint más testrésze. Arya eléri a terem végét, és úgy köhög, mint még soha. Amikor érzi, hogy a háta nekiütközik a falnak, lecsúszik rajta, és behunyva a szemét, átkarolva a térdét várja, a lassú kínhalált.*

*Yvonne Givenchy Lara de Moure sziluettje bontakozik ki a folyosó rejtekéből. Hallva a köhécselést a szimulációs teremből aggódva ront be az ajtón, és látja Rynill-t, az erőkontroll tündér-sztráját, de ámulatából az ringatja vissza a valóvilágba, hogy a nő ájultan hever a földön. Biztosan hallotta a köhögést, nem ő adhatta ki. Fejét elfordítja, így tincsei arcához csapódnak, lágyan, cseppet sem sértve ezzel a lányt. Döbbenten érzékelik az igéző, kék szemek azt, hogy Arya a terem szimulátorában egy lávafolyam elől menekül, de aztán feladja, és várja hogy sorsát beteljesítse a lassú, gyilkos, kínzó és lélekrabló halál. Felsikolt halkan... először múlik élet az ő döntésén, és ennek tudatában magabiztosan szalad a gombokhoz, de a meleg kihatása miatt megolvadtak ezek is, hiszen a szimuláció igencsak valóságos. Belerúg a gépbe, majd megpróbálja a nehézségi fookot lejjebbvenni, de már nem tud vele mit kezdeni, ezért inkább az ajtóünyitóra koncentrálja fizikai erejét, és körbenéz. Meglát egy csavarhúzót, amit az ajtónak vág teljes erejéből, és berúgja azt, megintcsak nagy erőkifejtéssel. Könnyei és a meleg már régesrég tönkretették sminkjét, így nem törődik az ajkára hulló fekete könnyekkel és cseppekkel, most Arya élete forog kockán. Ahogy csak tudja, kihúzza onnan, próbál mindenképpen segíteni a lányon. A lávafolyam megállítására nem túl sok varázzsal tud készülni, így a mostanra fénygömbbel teli kezét elengedi, így a fénnyel kicsit visszatartja a lávát, afféle falat próbál maguk elé vonni, és kicipelni Aryát.*

*Yvonne varázslata sikerül, de a lávát nem tudja megállítani. Neki, magának is melege lesz, de valamiért nem kerül olyan állapotba, mint Arya. Sőt. Valamennyire, mintha a lelke egy kicsit megnyugodna, ami érthetetlen, hiszen egyik diáktársa ép most fog meghalni. Márpedig erre is van magyarázat. Yvonne, mint egyike a tanársegédeknek, és a Nagyhatalom egyik birtokosa, ő a lávát képviseli. Yvonne-nak, mintha ez a tény mindig is tudta volna, beépül az agyába, magyarán felfedezi, hogy van egy ilyen ereje, amit biztosan tud is használni. Arya is tudta volna, csak neki nem itt, és nem most kellett felfedeznie ezt a képességét. Yvonne előtt nyitva áll az út, hogy a víztündért megmentse... Amennyiben ezt akarja.*

*Először mikor tudatosul benne az érzés, kicsit furán érzi magát, de az, hogy nagyobb hatalommal bír, gonosz mosolyra készteti ajkait. Mikor ez megvolt, a lávát visszafelé próbálja terelni, ha ez elindul, Aryát egy erőteljes rúgással kilöki a szimulációs részből, és Rynill közelében eszmél majd fel, talán. Kezeivel erősen lök a barlang szája felé, és próbálja kiterelni azon a lávát, de mikor már nincs életveszélyben, egy kisebb buborékot formál a kezével, hátha így is irányítja a lávát... ha így is sikerül, cinkos mosollyal néz az üvegen megjelenő tükörképére, majd egy apró nevetés után megfordul Arya felé, és a tükörben levő mása aggódva néz a víztündérre, és a pillantá átköltözik Yvonne valódi testébe, és a tükörkép dühösen kap a lányok után, de nem ér el semmit. Mágikus tudathasádás az, ami Yvonne agyát megosztja... egyelőre még nem okozott bajt ez a betegség, amit ő kihasznált, de sajnso a képességei két énjére korlátozódtak... ha a másikm gonoszabbik énje tör felszínre, a lávát irányítja... de ha a jó, kedves énje az ami előbukkan a fény parancsolója. Nem tudja még milyen nagy veszélyforrás ez, ezért aggódva emeli fel Aryát a vállára, és elindul kifelé. Rynill nem érdkeli, az a nő nem volt életveszélyben.*

*Arya eszméletét veszti a meleg levegőtől, amiben ugye kevés az oxigén. Enyhén érzékeli, hogy kirángatják onnan, és lassan hűl körülötte a levegő. Nem tudja ki az, csak az érdekli, hogy már megint iszonyú rosszul van. A láza megint kijön, az egész teste verejtékben úszik. Még hallucinál is.Azt látja, hogy egy madár a csőrében hoz egy kancsó vizet, amit a fejére önt. Rámosolyog a madárra, azonban a szemében látszik a homály, hogy ő most egy másik, a saját világában van.*-Igen!Igen! Még, kérlek, még!-*Arya a fejét hátradönti, úgy kéri a madártól a még több vizet, ami természetesen a valóvilágban nincs is ott. A testét megrázza a görcs,egy lázhullám, és ide-oda vágja a kezét.Hát igen, tudom, tudom... Megint betegágynak esik. Azonban most nem olyan súlyos, mint a fagyási sérülése. Most csak jó sok vízre, és egy jó nagy alvásra van szüksége.*

*Yvonne sikeresen kivonszolja Aryát a teremből, és ki tudja honnan, de arra is van energiája, hogy fel cipelje őt a gyengélkedőbe. Kicsit elfárad, és a gondolatai minduntalan elkalandoznak új ereje felé, mindig más, és más szempontból vizsgálja ezt az új tényt. Így cipeli a lányt egyre feljebb, és feljebb.*

*Ha minden igaz két tanársegéd lány érkezik ide, egyikőjük Yvonne, a másik Lyvenna.* ... és akkor észrevettem a hogy a lávából mindenféle buborékot tudok csinálni, és Aryát a gyengélkedőre vittem... de olyan fura volt, mert a tükörben láttam valakit... egy lányt aki olyan mint én, de csak külsőre. Nagyon gonosz, és... félek tőle. *mondja szinte könnyek között, és nagyot sóhajt.* Az egyetlen akinek még ezt elmondtam, az Ainsley Rian, a szobalányunk. Egyidős velem, és még mindig nem válaszolt a levélre. *mondja a szőke lányra gondolva, és nagyot sóhajt.* De talán... nem is tudom. Remélem semmi baja nem lett a levélnek, de segítened kell. Amióta az a lávaizé előtört, nem tudom előhozni, csak... amikor olyan furává válok, és úgy érzem hogy nem csak én vagyok idebent, mitöbb, valami hülye helyre visznek innéz. Lyv... segítség kell!

*Habár nem az a fajta lány, aki a Yvonne-féle divatlibákkal barátkozik, mégis szívesen jött el a lány kérésére a Szimulációs terembe. Mert hát mégiscsak a TS társa, és ha már valamiért a szimulációs terembe kell jönni, biztos komolyabb dolgokról van szó mint a ruhák, akkor pedig szívesen segít. Szóval összekapta magát, és lám, már Yvivel együtt lépnek be a terembe, amit többnyire csak órákon szoktak használni a tanárok. Teljes némaságban hallgatja TS társa beszámolóját a pár nappal ezelőtti eseményekről, amikről eddig még nem is értesült. Mikor a lány elhallgat, el kell kicsit gondolkodnia, de a pár perces csönd után nem mondja el, mi kezdett motoszkálni a fejében. Nem lenne valami jó ha már most az elején Yvonne fejéhez vágná a sejtését, ami még nem is biztos* - Emiatt ne aggódj, a pixie-k nagyon megbízhatóak, úgy tudom még egyikük sem vesztett el levelet. *Ez olyan bíztatásféle akart lenni, vagy megnyugtatás, remélhetőleg hatásos is. A kétségbeesés, amit kiérez a tündér hangjából egy kissé elbizonytalanítja. Olyanról még nem hallott, hogy a skizofrének más helyre kerülnek amikor a másik tudatuk átveszik az irányítást... De hát ő sem tudhat mindent* - Szívesen segítek, de hát hogyan? *Kérdezi értetlenül pislogva. Addig rendben van, hogy el lehet mondani neki mindent mert megbízható meg gyakorlatias és estébé estébé. De ezzel itt most mire megy? Lehet, hogy Yvonne mégsem azért hívta mert valakinek mesélnie kell, vagy ilyesmi. Pedig Lyvi meg volt győződve róla, hogy hasonlóról van szó, meg egy kis gyakorlásról talán a szimulációs teremben.. Hát, tévedett*