*Fáradtan tárja ki a lakhelye ajtaját, majd ugyanolyan lassú mozdulatokkal ahogy kinyitotta, be is csukja. Véget ért tehát az utazás a testvérdimenziójuk között, és senki sem hinné, hogy ez milyen fárasztó. Mármint a dimenzió utazás. Tekintve, hogy nem tart valami sokáig. De ez a túlzott fáradtság és az aggodalmas tekintet nem csak az utazásnak köszönhető, hanem annak is, hogy nem hozott túl jó híreket. Kezében még ott a bájital, amit Helianwe-ban kapott, és amivel majd megmentheti egy diák életét egyszer. A hírekről már értesült az igazgatónál, akivel egyébként most találkozott először, így tehát megtudta, hogy lemaradt egy tornádóról, újabb igazgató váltásról, boszorkány támadást felváltó Amalia csatáról... És persze az új diákokról, akik már nem fordulnak meg nála mindenképpen. A bájitalt biztos helyre kívánja tenni, így hát újjáépített, és a régihez képest semmit sem változó tornyában a régi beosztó jel elé lép, és ráteszi a bal kezét. A jel arany, higany szerű folyadékkal telik meg amint érzékeli az ismerős érintést, aztán az arany folyadék kis kidudurodó gombbá áll össze középen, amivel aztán Salina el tudja húzni a falnak azt a részét amin a jel van, és a mögötte feltáruló kis rejtett, teljességgel biztonságos rekeszbe tudja helyezni az italt. Eztán visszacsúsztatja a jelet a helyére, ami újra úgy néz ki mint minden előtt. A nő sóhajt egyet, majd a függöny által eltakart részlegbe távozik*
Kedd Aug. 12, 2008 2:04 pm
