Vendégszoba

Tárgy: Vendégszoba Csüt. Feb. 14, 2008 5:00 pm

Leírás:

A vendégszoba ajtajára egy kis réz tábla van erősítve, s azon cikornyás betűkkel a helység neve áll. Igazából nincs bent semmi különös. Tizenkét ágy, hat-hat mindkét falnál, egymással szemben. Mindegyiken fehér ágynemű van. Ha valaki rácsöppent valamit, vagy összepiszkolja, akkor magától eltűnik, nem kell miatta aggódni. Mindegyik ágy mellett egy kis éjjeliszekrény található egy fiókkal. Van még ezeken kívül egy hatalmas szekrény, amiben a vendégek -ha hosszabb ideig maradnak itt- a ruháikat tárolhatják. Ebből a helységből még egy ajtó nyílik, a fürdőszobáé.

___________________________________________

Vendég

*Gwen újdonsült pixie-je kíséretében érkezik ide.*
-Na,Penny? Melyik ágy legyen a miénk?*majd eszébejut a kinti vendégszoba felirat ezért csak néhány holmit pakol elő. Penny épp Gwen tolltartóját rendezgeti.* Örülök neked Penny! *és egy mosolyt küld a pixie felé*

Vendég

*Az egyik ágyban éppen Sophie szundikál. A tegnapi kimerítő univerzum-utazás után elég korán lefeküdt, mégis még mindig alszik. Tényleg fáradt lehet... A hangokra átfordul a másik oldalára, a fal felé. Picty, a pixije már ébren van, és éppen egy rózsát fest a falra. Festésmániája van szegénynek. A kinézete is igazi különleges művészhez illik. Olyan mint egy festménybeli, különös színekből összeállított kis tündér. Haja lila, benne több sötétkék tinccsel, ruhái szó szerint szivárványszínűek. Észre sem veszi az újonnan érkezőket. Éppen befejezi díszes rózsáját (ami, valljuk be, nem is olyan ronda) és festéknyomos kötenyét levéve visszaröppen az ágyba. Valószínűeg csak egy rövid festés-rohama volt, mert már alszik is tovább*

Tárgy: Re: Vendégszoba Kedd Feb. 19, 2008 3:46 pm

*Egy vörös, göndörhajú pixie reppen errefelé, kicsapja az ajtót és a táskáját ledobja a földre kivesz két borítékot és átadja lányoknak... A levelekben az van leírva, hogy a lányok melyik hálóba kerültek: Sophie a Jégkristály hálóba, míg Gwendolyn a Rózsába... Azután elröppen, mint aki itt sem volt*

Vendég

*Rile ébredezik elég fáradtan. Egy ággyal mellette Coline fekszik, és ő kétségbeesett. Pillangóit nem látja ezért vészesen lelassúl, így visszadől az ágyra. Délután kettőnél később nem kel fel, nyilván. Csoda ha nem kap addigra agyhalált. Álmaiban továbbra is üldözi őt AZ ami az unokatestvéréket bántalmazta. Kissé aggódik Arya-ért hiszen a családból őt szereti a legjobban, szülei rabszolgaként bántak vele míg a testvérei egytől-egyig varázslényűzők. Arya és Riley a két egyedüli tündér a családban, Arya nővére egy boszorka, Riley bátyjai pedig mint mondtam varázslényűzők. Pillangói maradtak számára az egyetlen támasz mikor szülei meghaltak, és aztán Arya-hoz szökött de tegnap este meg kellett szökni. Arya talán követte? Aggódik érte, reméli még ma ideér. Miközben emlékeit szedegeti, felrémlik neki hogy "beosztja magát", Coline is és akkor egy robbanás és itt ébred. Kissé zavaros, de Riley most legjobban amiatt aggódik hogy apját feltámasztják és ideküldik érte. Dühében erejére gondol. Hirtelen egy kis tűzgömb jelenik meg ami parázslik. Riley meredten rátekint, majd az elrepül, ki az ablakon és egy egész kicsit robban amitől kitörik az ablaküveg. Meglepődötten magára néz majd egy gonosz mosoly jelenik meg arcán, észre sem veszi hogy ez egy kissé felemésztette az energiáját. Coline-ra pillant majd eltűnik a szobából pillangói kiséretében.*

Vendég

Coline is ébredezik. Barna haját bontogatja hiszen még mindig a kislányos ruhában van.Hiretelen újra átéli a tegnap történteket és rágondol milyen jó is , hogy növénytündér. Ekkor csiklandozást érez a lábán lenéz és meglátja, hogy indák növik körbe és ő parancsol nekik. Látja, hogy Riley elment és azt is látja , hogy még mindig az a förtelmes ruha van rajta úgyhogy elszalad átöltözni. Kijönn és nem lehet rá ismerni.Barna haja leengedve és feketetop és nadrág van rajta oldalán egy tör lapul ami többszáz éves multal rendelkezik.És elindul valamerre.*

Vendég

*Egy kis bolyongás után de határozottan remélhetöleg a fiú kezét fogva belép a szobába és ledobja magát az egyik ágyra. Ruháját gyorsan megigazitja és a fiúra mosolyog.*-Gondolom már álmosvagy úgyhogy választhatsz.Itt maradjak még vagymenjek.~Remélem az at választja. ( A legrejtetebb titkai ezeket nem írom le annyi elég, hogy tetszik neki a fiú és.....)*Ül és a lábait kereztbevetve várja a választ.*

Tárgy: Re: Vendégszoba Pént. Május 23, 2008 7:00 pm

*Mivel fogalam sincs merre járnak, észre sem veszi, hogy már sokadszorra haladnak el a vendégszoba ajtaja előtt és mégis csak most nyitnak be. Egyre fáradtabb, bár ez nem látszik meg rajta. Amikor belépkednek, becsukja az ajtót maguk mögött és Lil után megy. Ugyanarra az ágyra ül le mint amire Lil lefeküdt, csak ő épp a végébe, hogy el is férjenek*
- Nyugodtan maradhatsz, nem zavarsz *Feleli neki félszeg mosollyal. Egy ideig aztán csöndben marad, s csak akkor szólal meg amikor teljes a csend a szobában, már legalább két perce* Érdekes, sosem hittem volna hogy találkozom tündérrel, aki ilyen szirén szépségű. Van több olyan is mint te? *Szép hízelgés, már csak az a kérdés, komolyan gondolja-e? Az ilyen fiúknál sosem lehet tudni...*

Vendég

*Liliana öröl , hogy a fiú azt mondta maradjon itt. Felül és közelebb huzzodik a fiúhoz.A csöndben ismét a fiú szavain gondolkodik mikor jönn egy újabb adag.Önkéntelenül elpirul de moost nem sikerül elrejtenie.*-Hát mindenki szép csak meg kell találni hogyan. Coline pl. az lenne, ha nem olyan depisen oltzködne.Én szebb lennék, ha nem töltötem volna csak könyvekkel az időt.* ekkor akaratlanul tejfehér börére néz.*-Mindenkiben van valami kivetni valo mégha ez nem is az első alkalomnál mutatkozik me.*Teljesen a fiú mellé ül.*~Bár benned nincs semmi. Remélem végre megteszi.(Na j eláúlom)Remélem megcsokol~*Hát kicsit levízezné a haját az ereje segítségével amiböl az következik , hogy a haját sikerült öszeviszezni de teljesen.*~Ennyit a tökéletes kinézetről.~

Tárgy: Re: Vendégszoba Pént. Május 23, 2008 7:28 pm

*A pirulás is megszokott jelenség a közelében, főleg ha figyelembe vesszük milyen helyes egy emberpéldány. A legtöbben elájulnak tőle, és úgy tűnik ki is használja ezt az adottságát. Mint most. Lehet hogy szórakozik, lehet, hogy tényleg szépnek találja Lilian-t. Vagy szépnek gondolja, de nem akar tőle semmit... Reménykedni azért még lehet*
- Teljesen igazad van, mindenkiben van valami kivetni való, mégis mindenki gyönyörű a maga módján. Itt vagy például te *Most őrülten figyeli a szavainak hatását, hátha megint elér valamit. Szembe fordul a lánnyal, és folyamatosan, szünet nélkül Lilian szép szemeibe bámul* Bár nem tudom, mi is benned a kivetni való... *Ez lenne az alkalmas pillanat arra, hogy megcsókolja... éééés közelebb araszol a feje..... már egész közel van Lilian arcához..... és akkor.....Ásít egy hatalmasat*
- Húú de álmos vagyok! Ugye nem bánod ha lefekszem? De pesze maradhatsz, még nem alszom. Csak lefekszem. *Lerúgja a földre a sportcipőit, majd a Liliana melletti ágyra veti magát. Előtte persze eloltja a villanyt, és meggyújt egy sejtelmes fényű gyertyát*

Vendég

~Na jó talán kicsit egoista , de attól még helyes.~*Figyeli mit mond a fiú Teljesen igazad van..... Ez túl átlátszó mivel végig a lányt figyeli és mivel az egy kicsit könyvmolyos. Ezért tudja mi jön.És a bár nem tudom mi is benned a kivetnivalóra már csak a szempilláját rebegteti meg.Nem jött ösze .*-Tessék itt a kivetnivaló. Túl sokat olvasok van, hogy naphosszat ezért nem szoktam gyakran kimenni. Könyvmoly vagyok valamnyire és tejfehér is.Bár te elég egoista vagy ha mmegbocsáltasz. Egoista de helyes.*Az útolso mondat véletlenül csuszik ki a száján.*Ekkor a fiú felé hajól de nem hiszi hogy megcsókolná és a fiú az arcába ásit.Lill nem gondolkozik csak nem olyan erőse lekever egyet a fiúnak ha az nem hajol el előle.*-Fekügy csak le.*Odébb mászik.*-Úgye nem haragszól? De olyan bunkóan viselkedtél.*Reméli nem fájt nagyon a pofon ha eltalálta a fiút..Amikor elalszik a lámpa ismét jobban tetszik neki a fiú.*~Búnkó és egoista de rettentő helyes.~-Egy pillanat.*Kimegy a vécébe.Megigazítja haját ami szerencsére már megszáradt.Gyorsan végigméri kék ruháját. ehuzza a wct kezet mos és kimegy leül és olyan sexi amilyen csak tud. Majd meglátjuk mi történik.

Tárgy: Re: Vendégszoba Pént. Május 23, 2008 8:13 pm

- Ezt most bóknak veszem *Vigyorodik el megint az egoista jelzőre. Úgy tűnik, még ez sem tudja kínos helyzetbe hozni. Hiszen annyi lány van a dimenziókban, egyetlen egy miatt csak nem fog szomorkodni. Kivéve, ha utoléri az igaz szerelem. A pofonnál oldalra dőlik a feje akárcsak a filmekben, haja megint a szemébe lóg. Lassan, nagyon lassan visszafordítja fejét Liliana felé, és különös módon vidámság csillan a szemében*
- Ezt most teljesen megértem, jogos volt. Annyira sajnálom ezt az ásítást, bocs, de tényleg hulla vagyok *Igaz, a szeme vidáman csillog, a szavakat mégis őszinte sajnálattal ejti ki. Valójában nagyon kedves srác, elismeri ha hibázik, egyetlen belső szépséghibája, hogy túlteng benne az egoizmus. De ezért nem lehet elítélni, hiszen... Ismerjük el, nem alaptalanul gondolja magát helyesnek. És az is pozitívum, hogy nem jegyzi meg minden másodpercben, hogy milyen gyönyörű. Felhúzza magára a takarót, majd a gyertyát az éjjeliszekrényre helyezi*
- Örülök, hogy őszinte vagy *Mondja Lil-nek miközben fehér kesztyűit huzogatja le a kezéről*

Vendég

A fiú meglehetösen jól kezelte hogy Lill felpofozta még a hibáját is beismerte.*~Gyakrabban kéne pofozkédnom ha attól a fiúk beismerik a hibáikat.Ledöl a szómszéd ágyr a és ő is ledobja a cipőjét. Lehet, hogy ma ete itt alszik ő is majd kiderül.Liliana nagyon örül annak, hogy a fiú örül, hoyg öszinte. Amint kimondta rögtön el akart süllyedni. de így már örül neki, hogynem tette.Reméli a fiú is érez íránta valami.*-Na hogy tetszik a sulink? ~És hogy tetszem én?~-Na jó beszéljünk nyíltan.Nekem tetszel és én neked? És komolyan kérdezem.*Elpirül mikor ezt mondja De annyira foglalkoztatja a kérdés, hogy nem bírta tovább.*

Tárgy: Re: Vendégszoba Pént. Május 23, 2008 8:50 pm

*Úgy tűnik, a beismerésével sikerült ismét levennie a lábáról Liliana-t. Sapkáját a földre dobja a kesztyűk mellé, és felkönyököl az ágyban kalauza felé fordulva. Világoszöld szemei kíváncsian fürkészik Liliana arcát*
- Igazi mesebeli kastély *Hangzik a válasza. Amikor meghallja a következő kérdést, szemöldöke felszökken egész a hajáig. Érdekes, ilyen nyíltan még senki sem kérdezte meg tőle, tetszik-e neki. Erre most így hirtelen nem is tudja mit mondjon a kis Casanova. Behunyja a szemét és végiggondolja a lehetséges válaszokat, aztán megint Lil-re pillant*
- Ez nehéz kérdés. Szép vagy.... de nem tudom eldönteni, hogy ki tetszik nekem ameddig meg nem ismerem igazán *Most megint komoly, vigyorgás mentes az arca. Szemeiből semmit sem lehet kivenni, ki tudja, hazudik-e?*

Vendég

-Még jó, hogy annak gondolod. Ez az egyik otthonom.*Nem is várt egyenes válasz az útolsó kérdésre.Lill kimászik az ágyból .* -Talán ez segít eldönteni.*Magasem tudja miért de odamegy és ha a fiú is belemegy megcsókolja, majd utána összeroskad nem ájúl el csak elkezd sírni.A fiú talán félreértii.*~Mit csináltam ez nem én vagyok.~Nem igazán érdeklji, hogy a fiú félreértete vagy sem.inkább othagya lélekben amikor otthon járt egy fiúval aki meg akarta csókólni ő meg úgy felpofozta, hogy az eleset és ő most mitcsinált.Ha a fiú belement élvezte a csókót.*

Tárgy: Re: Vendégszoba Pént. Május 23, 2008 9:15 pm

*A csók meglepi, elvégre alig ismeri Liliana-t. De még így is belemegy a játékba, ha már úgysem veszthet semmit. És ezzel legalább -reményei szerint- jó kedvre deríti a lányt. Ami pedig nagy dolog, már ha van szíve az embernek. Tehát visszacsókol, lehunyt szemekkel. A sírást viszont már nem érti. Mivel Lil valszeg az ágya elé roskadt, lemászik a földre, és átöleli a sirdogálót*
- Mi a baj, Lil? *A jobb kedvre derítés akció ezek szerint sikertelen volt, vagyis a csók ... értelmetlen volt? Elengedi Lil derekát, és szemben vele letelepedik a földre. Megigazítja a haját, hogy ne lógjon a szemébe* Nincs semmi gond. Ha el szeretnél menni, megértem *Na jó, kezd egy kissé túl csöpögősen hozzáállni a dolgokhoz... Vagy csak tettet? Jézusom, ezen a fiún nehéz eligazodni*

Vendég

-Bocs hüpp én nem tudom miért csináltam hüpp.És nem a csók miat hüpp sírok.Mi történt velem még hüpp sohase csókóltam meg fiút még úgy se,hüpp hogy ő akarta.*Zavartan kuporog a padlón.És csak sír és sír.Nem mer a fiú szemébe nézni. Belefájdúl a feje a sok gondolatba. Mit csináljo? A fiú mit gondolhat róla?Így töpreng majd kifujja az orrát és a fiú szemébe néz. Nem tud semít se kiolvasni belöle.Visszatér gondolataiba.Visszacsókolt megölelt.Bíztos nem volt a számára se rosz.Feláll. vissza kell mennem a hálóba.Szia. Ha akarod még találkozhatunk.*Hüppögve elindul a szobályába.*

Tárgy: Re: Vendégszoba Kedd Május 27, 2008 7:10 pm

*A takarója félig a földön hever, álmában jól lerugdosta, haja kócosan mered a különböző égtájak felé, ruhája tiszta gyűrött. Hirtelen kinyílik zöld szeme, a fénytől csak hunyorítani tud. Felpattan, és körülnéz a szobában, mert hirtelen nem jut eszébe hol is van.... Aztán nagy nehezen kezd derengeni neki valami. Óóóóóriásit ásít, majd a takaróját a párnára hajtja, hogy kicsit rendesebbnek nézzen ki, de megvetni már nincs kedve. Ezután gyors igazítást végez magán és a ruháin, de legfőképpen a haján. Miután mindezzel készen van elindul az ajtó felé. Még mielőtt bezárná maga mögött ismét körbetekint. Valamit elfelejtett... De mit? Nem tárgy volt, ez biztos hanem... Liliana. Talán el kéne köszönnie tőle, vagy valami*
- Áhh, hülyeség *morogja magának bosszúsan* még a végén azt hiszi, hogy szeretem *Azzal becsapja az ajtót, s elbaktat a Hősképzőig. A tökéletesen rendes srác ilyenkor nem pont így tett volna, ha a szerettéről van szó, ami azt jelenti hogy.... az a csók - a legnagyobb bizonyossággal állíthatom, hogy- nem jelentett semmit Michael-nek*

Tárgy: Re: Vendégszoba Szomb. Márc. 28, 2009 4:41 pm

*A vendégszoba küszöbét ismerős látogató lépi át, csak éppen most egész más hangulatban van mint a múltkor, amikor ide tévedt. Akkor ugyanis a boszorkányok miatt kellett itt maradnia, hogy sötétedés után ne tehessenek kárt benne (természetesen nem ő ragaszkodott hozzá olyan szörnyen, mivel úgy gondolta, hogy simán el tudna bánni velük) és az inkább csak egyfajta kényszer volt részéről. Akármilyen díszes és hatalmas is ez a kastély, és hiába is olyan puhák az ágyak, ez azért mégiscsak egy kacsalábon forgó palota maradt a számára, ami csak lányoknak való, nem Hősöknek. Már túlontúl megszokta saját iskolája ódon falait és zord külsejét ahhoz, hogy tökéletesen otthon érezhesse magát egy ilyen tündibündi kastélyban. Most is így áll hozzá a dolgokhoz amikor fekete pingvinruhadarabjaiban besétál, hogy egy ágyat foglaljon magának, de a kedve mégiscsak jobb. Igaz, most is a boszik meg Amalia csatlósainak bosszúja miatt kell itt álomra hajtania a fejét, de most több Hőstársával együtt lehet itt, ráadásul Amalia halálát ünnepli magában. Meg azt, hogy Arya végre megfürdött. Körülnézve látja, hogy még senki sincs itt rajta kívül - biztos a bálon vannak, vagy csak a kényelmetlen földet választották pihenőhelynek. Talán neki is így kellett volna tennie, de már nem gondolhatja meg magát, mert egy számára névtelen szépség megígérte, hogy itt fogja felkelteni. Nem lenne jó, ha reggel nem találná itt. Na de most ideje eldönteni, melyik fehér lepedős ágyikóban kívánja eltölteni az éjszakát. Egy egészen hátul lévő ágyra esik a választása, ami szinte közvetlenül az ablak mellett van. Egy lendületes kézmozdulattal az ágy végébe dobja a takarót, csak hogy valamivel jelezze, hogy az ágy már foglalt. Kicsit a lepedőt is megnyomkodja, mintha már feküdt volna rajta valaki, és az öltönyét is rádobja - már amúgy is baromira viszketett tőle. Ezután betolat a fürdőszobába, ami szintén csupa-csupa tisztaság és fehérség. Olyan, mintha egy steril gyengélkedőben lenne. Megmossa az arcát, hogy egy kicsit magához térjen a pezsgő után, majd visszatér a szobában és úgy ahogy van, ingben és fekete nadrágban ráveti magát az ágyra. Fogalma sincs, mihez fog ezután kezdeni, mert aludni még semmi kedve, úgyhogy ha jó ideig senki nem jelenik meg, elindul sétálni*

Tárgy: Re: Vendégszoba Szomb. Márc. 28, 2009 6:40 pm

*Hangos, erőteljes lépkedés hallatszik a folyosó felől. Olyan, mintha minden egyes lépését dühből, tiszta energiájából tenné meg, szegény, öreg padló rovására. Pár perc múlva kitárul az ajtó és egy elég érdekes jelenséget láthatunk. Tom lép be az ajtón kissé zilált külsővel. De nem ez a legfurcsább. Az érdekes látszat oka az, hogy arcára teljes csalódottság, szemébe fájdalom ül ki, összeszorított ökle pedig elfojtott indulatról árulkodik. Nem véletlenül. A mi kis Hősünk ismét jól beletalált a közepébe. Annyi lány van körülötte, akivel ő mind egytől-egyig kedves. És mégis...Még sosem csalódott ekkorát, és még talán sosem volt ennyire zavart. Nem tudja, mi váltotta ki belőle ezt a reakció, hiszen neki SEMMI köze Miához. Dühösnek mindig is dühös volt, ha azt látta, hogy valamelyik seggfej srác kihasznál egy lányt...De most...Ez más. Ez több mint düh. Van benne valami más. Ha ezt olvassátok, úgy tűnhet egy valamiről van szó, pedig nem így van. Rengeteg érzelem kavarodik benne, de olyan gyorsan, hogy egyiket sem tudja különösebben megvizsgálni. De kétségbe van esve, már csak attól a tudattól is, hogy miért reagál így erre a szomorú tényre. Tényre? Frászt. GUSZTUSTALANSÁGRA! Mert ez undorító. Tehát szegény, zaklatott lelkű srác idejön vigaszért. Elég fegyelmezett a körülményekhez képest, magyarán csak az látszik rajta, hogy valami nagyon nincs rendben. Még jó is, különben Michaelnek ki kéne hívnia a mentőket.*-Szia!-*Köszön furcsán színtelen hangon barátjának, aztán ledobja magát a mellette lévő srácra. Szinte azonnal megváltozik a viselkedése. Szinte minden érzelmét egy "dobozba" zárja, így egy teljesen üres szemű, megtört egyén ül a sráccal szemben.*-Na, milyen volt az estéd? Megjelent Miss Névtelen?-*Amaliát kihagyja a sorolásból. Pedig ünnepelnie kéne. És tévedés ne essék, ünnepel is, de most valahogy Mia ügye jobban foglalkoztatja. Azt hiszem, ezt meg is lehet érteni. Michaelhez hasonlóan lehámozza magáról az öltönyét, sőt, még az ingét is kigombolja egy kissé. Tekintetét végre a srácra függeszti, akin látszik, hogy nincs akkora bajban, mint Tom. Sőt. Egész jó kedvűnek látszik. Jó neki. Tom ugyanis HATALMAS bajban van. Mert tudja, hogy mindannak ellenére, amit a lányról megtudott, még mindig habozás nélkül megvédené őt egy sereg vérfarkastól is. Ez azért gáz.*

Tárgy: Re: Vendégszoba Szer. Ápr. 01, 2009 8:04 pm

*Amint ott üldögél már bő fél órája, lábával dobogva, a semmibe bámulva és mélyen gondolkodva, meghallja Tom lépteit. Éppen jókor, ugyanis kezdett kicsit unatkozni. Lehet-e ezt csodálni, mikor ebben a hülye szobában nincs semmi, amivel elszórakozhatna? A kardját pedig elméletileg azért nem veszi elő, mert nem akarja véletlenül szétszakítani valamelyik lepedőt.... Könnyen megeshetne, persze nem azért, mert béna a kardozásban vagy bármi hasonló. Igazából köze nincs ennek semmi ilyesmihez. Csak úgy megtörténhetne, véletlenül, úgy hogy jobb ha nyugton marad. Ami elég nehezére esik mert most kifejezetten jó kedve van. Egy jó kis esti sétát megejthetne mondjuk a friss levegőn, és már fel is áll, hogy megvalósítsa ezt a remek ötletet, amikor betoppan a fújtató Tom barátja, akin ugyan nem látszik különösebben sok minden a bajaiból, de azért ha már egyszer az ember egy éve egy szobában él a másikkal, azt illik tudnia hogy mikor nincs rendben vele valami. Ők pedig ráadásul mostanában barátok is, szóval nem nehéz rájönnie, hogy nem ez a Hős legjobb napja* Helló *Köszönéséhez felvont szemöldök is társul, mint egy kérdés. Mert az is. Rákérdezés arra, mitől is ilyen fura ez az emberke. Vagy lehet egyszerű jelzésként is felfogni, miszerint észrevette, hogy problémákkal küszködő egyénnel van dolga. Inkább a másodikra saccolnék, mert a kérdésre nem kérdéssel felel, egyszerűen válaszol. Nem biztos benne, hogy Tom szeretne beszélni arról ami bántja, úgyhogy nem erőlteti a dolgot amíg a fiú magától meg nem törik, vagy nem adja jelét hogy mondani akar valamit róla. Ilyen az igazi barát, nem? Azt hiszem* SzSz? Ja, ott volt, de aztán elhívták Amalia miatt. Ő is ilyen tanárhelyettes lehet, vagy mi. *Most az lenne a normális reakció, hogy visszakérdez, hogy a másik estéjéről is megtudjon valamit, de még mindig kerülni szeretné ezt a témát, úgyhogy inkább tovább beszél az értelmetlenségek legértelmetlenebbjeiről. Ha lány lenne, azt mondanám, locsog* Ő volt az, aki eltette láb alól, szóval elég fontos lehetett, hogy megjelenjen, de megígérte hogy reggel ő kelt. Majd ne ijedj meg ha egy ordításra ébredsz. Fogadok, hogy hirtelen keltés lesz, még hajnalban. *Micsoda érdekességek! És szárnyaló fantázia mindenütt. (Ne kérdezzétek miért, mert nem tudom). Visszahuppan az ágyra, hogy szemben lehessen a mi hősies Hősünkkel, és megpróbálhasson kiolvasni valami az üresnek tűnő szeméből*

Tárgy: Re: Vendégszoba Csüt. Ápr. 02, 2009 5:08 pm

*Tom csak bámul ki az ablakon, mivel nincs jobb dolga. Illetve, lenne, de akárhogy erőlködik, nem tudja kiűzni a gondolataiból azt a képet, amelyen Mia és Daniel...vagy Mia és egyéb, névtelen pasik hemperegnek. Így nem meglepő, miért olyan kiábrándult a tekintete. A szemöldökfelvonást nem nagyon veszi észre, vagy ha észre is veszi, nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget. Lehet, hogy csak bogár meg a szemébe. Ja, nem az nem lehet. Akkor összecsukta volna. Na mindegy. Viszont amikor végre beszélni kezd, Tom arckifejezésében hála Istennek, feltűnik egy kis érdeklődés. Most rajta a sor, hogy felvonja a szemöldökét.*- Miss Né...vagyis SzSz ölte meg Amaliát? Nocsak, nocsak. Úgy tűnik, újdonsült barátnőd komolyan gondolta azt, amit mondott. Tetszik nekem az a lány. Nem úgy, te bolond.-*Pillant fel valami kis derültséggel a tekintetében.*-De erős, határozott egyéniség. Szerintem...Pont ilyen lány kéne neked beszélgetni. Úgy láttam, az előző bálon egész jól elvoltatok.-*Halványan rámosolyog a srácra, mire az folytatja.*-Ő fog kelteni! Hű...tényleg jó fej az a lány.-*Igazság szerint úgy gondolja, Michael és Arya tökéletesen összeillenek. Arya volt az a lány, aki valamennyire visszahozta Michaelt, de úgy igazán. És a srác vele IGAZÁN tud beszélgetni, ahogy Tom tudja. De mindezt nem mondja ki hangosan. Nem akarja elriasztani ettől a kapcsolattól. Nagyon, nagyon lassan fognak összemelegedni, mert mindketten sokakat elveszítettek mostanában. De Tom hisz benne, és reménykedik, hogy igaza lesz. Legalább valaki, a környezetében boldog lesz. Mellesleg, Arya TUTI, hogy nem feküdt le minden jött-menttel, mint egyesek.*-Nem fogok sikítani, ígérem.-*Sóhajt egyet, és minden derültsége egyszerre eltávozik az arcáról. Na? Vajon melyik kép csúszott be ismét a gondolatai közé? Megrázza egy kissé a fejét, és oda sem nézve beszélni kezd Michaelhöz. Szinte észre sem veszi. Akadozva, kissé gépies hangon mesélni kezdi a dolgot.* Miután szétváltunk a Bálon, iszogattam a pezsgőt, amit adtál, és jobbra-balra sétálgattam, szerencsésen beleütköztem egy álarcos lányba. Majdnem felborítottam, de még időben el is kaptam. Nem tudtam, ki az, de valahogy nagyon ismerősnek tűnt. Az illata miatt, érted te ezt?-*Pillant fanyarul a srácra.*-Felkértem táncolni, hiszen végül is azért voltunk ott, nem? Egész jól éreztem magam. Aztán elérkezett az éjfél...-*Tekintete a koromsötét égre mered, és egész érdekes arckifejezéssel futtatja végig a szemét a milliónyi kis csillagon*-Gondolom sejted, ki volt az. Tudod, Miáról van szó. Mily meglepetés!-*Jegyzi meg ironikusan, kicsi, hamis mosollyal.*-Én majdnem ott, helyben haltam meg, mert amikor legutoljára láttam, éppen egy pasi taperolta végig minden négyzetcentiméterét. Legalábbis, ha SzSz nem lép közbe, de mindegy. Hát, meséltem neked, hogy..hogy van barátja. Danielnek hívják.Ő viszont egész jól fogadta a helyzetet, beszélgettünk, amikor megérkezett Arya, gondolom, és valamelyik tanárnő bejelentette Amalia halálát. Na, akkor meg ő borult ki. Igyekeztem megvigasztalni, táncoltunk, minden jól ment...amikor...megjelent Daniel. Istenem, de hülye voltam, akkor kellett volna lelépnem. Hagy legyen együtt az ifjú pár. De én, barom, nem tettem. Dan mellesleg igencsak elázott, így nem hagyhattam csak úgy ott vele Miát. Pláne, hogy úgy kezdte, hogy tiszta erőszakosan lesmárolta a lányt. Ki sejthette még akkor, hogy ez egyáltalán nincs ellenére? Én nem, az tuti. Mia elküldte őt, hogy menjen, és józanodjon ki. Én megpróbáltam kiterelni a lányt a teremből, hogy szellőztesse ki a fejét. Ő is eleget ivott már akkor. De mielőtt elmehettünk volna, Dan utánunk szólt, hogy " Ne csinálja ezt Mia, mert hányszor szeretkeztek segg részegen a földön. Meg hogy, nem zavarja, ha velem, érted VELEM csinálná, mert már MÁSSAL is látta.-*A végére Tom hangja már egészen furcsa lesz a keserűségtől.*-Ez nem is lenne baj. Mármint, dehogynem, igenis baj, de a legkétségbeejtőbb az, hogy ez engem mennyire elkeserít, és mennyire utálom azt a perverz állatot. Egyébként sem a kebelbarátom, de ezután...És a legrosszabb az egészben, hogy még ezután sem tudom utálni azt a lányt.-*Hangja elhalkul, tekintete a távolba mered, mintha az emlékeiben úszkálna. A cseppet sem szép emlékeiben. A gond csak az, hogy talán TÚL sokat mondott el Michaelnek. Lehet, hogy azt fogja gondolni, ami nem is úgy van*-Mi van velem, Michael? Mi bajom van?-

Tárgy: Re: Vendégszoba Csüt. Ápr. 02, 2009 6:17 pm

*Még mindig feltűnőnek tartja Tom bánatának megmutatkozását, de nem veszi a fáradságot hogy kérdezősködni kezdjen. Tényleg nem akar tolakodó lenni, pedig ő úgy gondolja, feltétlen ki kell beszélni magadból ami bánt. Ez az elve... egyik a sok közül. Jó, mondjuk bánkódáson kívül már némi érdeklődés is felbukkan a szemében, amit félsikernek vesz. Ha beszélni nem beszélteti a problémájáról drága barátját, legalább megpróbálhatja elterelni a figyelmét a saját eszement játékával amit SzSz-el folytat (a játék alatt a névtelenségre gondolok). Próbál vissza emlékezni valami vidám vagy épp vicces dologra a beszélgetéseikből, abból a komoly kettőből, de sajna ezen a pár percesen kívül ami a bálteremben folyt le, nem jut eszébe vele kapcsolatban semmi olyan, amit megoszthatna Tommal. Az ápoltsága még talán szóba jöhetne, meggyilkolt rokonai viszont kevésbé tűnik kacagtató témának. Ámde, megoszthatná még korábbi barátnőivel való beszélgetéseit is, vagy a jópofa dolgait amit eddig nem nagyon mondott el senkinek, hiszen nem is volt kinek, meg hát elég volt az is ha ő tudta. Azonban mielőtt beszélni kezdene értelme-nincs-de-vicces eseteiről, Tom magától is válaszol neki, és még derű is költözik belé. Egy leheletnyi, épp csak egy pillanatra, de akkor is. Aztán hirtelen komorsággal elhallgat, és Michael meglepetésére minden harapófogó használat nélkül beszámolóba kezd neki az estéjéről azután, hogy nem látták egymást a szmokingos tömegtől. Természetesen kíváncsi arra, hogy mi történt, úgyhogy inkább le is tesz a hülye sztorijai elmeséléséről, helyette feszülten figyel. A történet eleje még minden tökéletesnek tűnik, mármint, találkozik valakivel akivel beszélget, iszogatnak, táncolnak... Ilyen egy idilli báli ismerkedés. Sőt, miután kiderül, hogy már régóta ismerik egymást, sem történik komoly baj, mert ahhoz képest, hogy Michael azt hitte, Mia kiborult és Tom ezért van ilyen fura hangulatban, a lány jól fogadta a dolgot. Ami azt jelenti, hogy még jobban érdekelni kezdi az én Hősömet, hogy akkor mi a fene is történhetett amitől az egész ilyen világrengető problémává szélesedett. Miközben hallgatja a beszámolót, iszik egy kortyot az éjjeliszekrényen lévő vizes pohárból, de rögtön spriccelve rá is köpi szomszédja ágyára, mert pont ekkor jön a szeretkezős rész. Khm.. Na igen. Szerencséjére az anyagról rögtön eltűnik a folt, valami tinglitangli varázslat miatt, úgyhogy csak Tom lehet egy kicsit víz és köpet keverékes. Inkább lerakja a vizet, nehogy megint ilyen igen.. hm.. különös fejlemény miatt televizezze a barátja képét. Így már valamivel érthetőbb, hogy miért ilyen búskomor. Végighallgatja a történetet, aztán amikor Tom felteszi a kérdést, kissé összehúzza a szemét* Na jó, oké... Figyelj, ha ezután, hogy kiderült róla, milyen egy... kelendő lány, nem biztos hogy barátkoznod kéne vele. De ha még mindig nem tudod utálni, két dolog jöhet szóba. Vagy baromira agykárosodott vagy, vagy teljesen beleestél. *Nem engedi, hogy Tom letagadja amit mondott, hanem tovább folytatja rendületlenül diagnózisának elemzését* Másrészt, lehet, hogy ez a Daniel nem volt eszénél, ha van neki ilyen. Te mondtad, hogy seggrészeg volt. Talán csak a pezsgő beszélt belőle, és hülyeségeket hordott össze. Mondjuk szerintem lehet valami abban amit mondott. Elég szép lány, és engedi, hogy taperolják, nem? De igazából te döntöd el hogy hiszel-e Dannek. Ha el tudod róla képzelni, akkor most mondj le róla, és gyere sétálni, kiverem a fejedből. *Tomnak nem lehet panasza, mert elmondott egy több soros véleményt. Már az ő dolga, hogy eldöntse kinek hisz inkább*

Tárgy: Re: Vendégszoba Csüt. Ápr. 02, 2009 6:53 pm

*Éééés emlegetett szamárként közeledik a szobához Daniel Albrich, félig részegen. A "szamár" jelző nem áll távol az igazságtól, mert tényleg egy nagy ÁLLAT. Ezt mindenki tudja. Még a tulajdon anyja is. De ez van. Hátha jön majd egy lány, akit tényleg, igazából szeretni fog, mint Miát még régen. Ha egy ilyen lány kilátásba kerül, a fiút valószínűleg, mintha kicserélték volna. De most...! Most ereje teljében van. Legalábbis a tapizás terén, hiszen fizikailag valahol a béka segge alatt van. Éppen ezért, ha józan lenne, vagy ha legalább sejtené, hogy a szobában Tom és barátja van, biztos, hogy nem menne be. De így nincs annyi esze, hogy egy ideig messzire elkerülje Tom Lightrowl-t. Éppen ezért egész nagy lendülettel kitárja az ajtót, és egyből be is nyomul a helyiségbe.*-Hellószt...-*Kezdi el a vidám kurjantását, amit köszönésnek szán, de megpillantja Tomot a szobában. Első reakciója egy félős villanás a szemében, ahogy a rémület átfut az agyán, de hihetetlenül gyorsan összeszedi magát, mert a következő pillanatban már rávigyorog a jelenlevőkre. Akár azt is lehetne gondolni, hogy csak képzelődtek.*-Ó, sziasztok. Jajj, Tom, mi már ismerjük egymást. Daniel Albriech vagyok.-*Fordul kéjvigyorral Michael felé. Most már nem akadozik a hangja, csak azt érződik, hogy nem teljesen józan szegény.*-Jajj, nem gondoltam, hogy itt talállak, Tom. Azt hittem, Miával vagy elfoglalva. Miért futott el szegény? Csak nem azt hittétek, hogy ártatlan kislány? Mert NEM az.-*Közli velük teljesen higgadt, mondhatni játékos hangon.Aztán szájához kap, és elvigyorodik.*-Lehet, hogy elszóltam magam? Jajj, annyira SAJNÁLOM.-*Aha, persze. Azért vigyorog nagyban, miközben egy távolabbi ágy felé indul, amit valószínűleg majd használatba akar venni. Nem szabad elfelejtenie, hogy Tomnak UTÁLNIA kell Miát. Valahogy el kéne érnie nála.*-Ó, megzavartam valamit?-*Fordul vissza az ágyfoglaló menetéből. Hű, elég nagy fáziskéséssel tűnik fel neki, hogy ezek a fiúk valószínűleg beszélgettek, amikor benyitott, hiszen mindkettő ül, és nem fekszik. ÉS elég ébernek látszanak. Tom mondjuk inkább elkeseredettnek, de hiszen ez a célja. Már csak be kell dobnia az utolsó gólt. Kicsit megbontja az ágyat, de csakhogy pár perc szünetet hagyjon. Aztán Tom felé fordul kis mosollyal az arcán.*-Jajj, Tom, beszélnünk kell. Tudod, mint férfi a férfival. Adnék neked pár tanácsot. Ha Miát lefekteted, szeret ő diktálni. Engedd, hogy kényeztessen, és csak utána dolgozz neki. Hidd el, imádni fogja. Nekem legalábbis, bejött.-*Vigyorog rá idiótán a srácra.*-És ne félénkeskedj. Egyszerűen tépkedd le róla a ruhát.-*Felmutatja a hüvelykujját, és elindul lefeküdni.*

Tárgy: Re: Vendégszoba Csüt. Ápr. 02, 2009 7:30 pm

*Az igazat megvallva Tom nem nagyon lepődik meg a köpős reakción. Hiszen neki is ez a véleménye. Nagyjából. Már majdnem azt hiszi, hogy sikerült elhallgattatnia Michaelt, és nem fog semmit mondani, semmit tanácsolni, amikor végre elkezd beszélni. Azt mondtam, hogy végre. ahogy elkezdi, Tom egyből belevág.*-De...-*Nem hagyja ellenkezni, teljesen beléfojtja a szót. De ő nem SZERETI Miát. Ő csak a barátja. Talán még az sem.*-De...-*Ez a de viszont már gyengébbnek sikerült, olyan, mintha a határozottságából veszítene valamit.*-Az igazat akarod tudni? Nem tudom, mit gondoljak róla. Mindig azt hittem, hogy ő egy szép, elkényeztetett lány, aki hagyja, hogy imádják, de nem ereszt magához közel senkit. És nem is hinnék Dannek, de ő a BARÁTJA! Minek hazudna ilyet? Még részegen is? És Mia elrohant. ELROHANT! Biztos van benne valami igazság. Danből pedig kinézem. -*Sóhajt egy hatalmasat, és becsukja a szemét.*-Jó, men..-*"jünk" Vagy nem "jünk". Nem tudja befejezni a monológját, mivel nyílik az ajtó, és benyit az az emberke, akit most EGYÁLTALÁN nem akar látni. Egyből megkeményedik az arca, de türtőzteti magát. Nem is köszön vissza, mert minden erejére szüksége van ahhoz, hogy fékentartsa indulatát. A következő mondatánál viszont ökölbe szorítja a kezét, de úgy, hogy a bütykök teljesen elfehérednek rajta.*~Nyugalom. Elmegy. Mindjárt elmegy.~*De nem megy el. Marad."Igen, Dan, megzavartál. HÚZZ EL INNEN! TŰNJ EL AZ ÉLETEMBŐL! " Legszívesebben ráüvöltene, de nem teszi. Viszont már mindkét keze ökölben van, és az állán kidudorodik egy izom. Mikor már odajön elé, értitek az ORRA elé, már kicsit idegesebben veszi a levegőt. De Dan zavartalanul elkezd beszélni, Tom szeme egyszerre válik egyre dühösebbé, és egyre elkeseredettebbé. Ne kérdezzétek, azt hogy csinálja, mert nem tudom. Valahogy megoldja. Az utolsó mondatnál biszont az összegyülemlett gyűlölet egyszerre tör ki belőle, és még arra sem vesztegeti az idejét, hogy elővegye a kardját, szimpla kezével teljes erejével behúz neki egyet. Reccsenés hallatszik, vér fröccsen, Tom pedig zihálva visszahúzza a kezét.*-Bocs haver, de nem érdekelnek a tanácsaid.-*Sziszegi dühösen és még mindig villogó szemmel bámulja a srácot, akinek annyi volt a mázlija, hogy Tom nem akarta eltörni az orrát. Azért ki is tilthatják a suliból. Így aztán, csak a szája szakadt fel, az állkapcsán pedig lilásvöröses horzsolás húzódik. Pontosan kiszámított ütés volt. Ebből is látszik, hogy a mi kis Hősünk elég kemény harcos. Már nem azért. Csak ácsorog maga elé meredve, így Michaelre hárul az a gond, hogy most hova rakja le a srácot. Tom azt csinálja, amit Michael akar. Egy ideig, legalábbis. Még magához kell térnie.*