*A terv tökéletes volt, de a tökéletes tervek mindegyikében ott rejlik egy tökéletlen pont. Arya hasba döfi az "anyját", mire annak arcán csúfondáros mosoly terül szét.* - Hiába, sejthettem volna hogy nem kezdővel van dolgom. *Felnevet, aztán összeesik a nő. Kiszáll belőle egy szellem, fekete alapon arany íriszeivel, gyilkosan pillant Arya szemeibe. Bizony, egy igazi gorgó. Arya teste kővé dermed, és tehetetlenül áll egy helyben Lareyna kapva kap az alkalmon, és egy egyszerű varázslattal kiszívja a mágiát, ami körbeveszi az állatok ketrecét. Lilia megszédül, de nem hatja meg a vízbűbáj, ugyanis talpon marad, nem esik tőle semmi baja.* - Meryona, közölnöm kell veled valamit. Tudod, nem lenne veled semmi bajom, ha a nagy visszatérésemnél az én oldalamon állnál, de ez sajnos nem lehetséges, így egy másik létsíkra kell küldjelek. Lilia, te se haragudj, de kénytelen leszek az életerődből lecsapolni egy keveset. *Furcsa, de Meryonát nem dermeszti kőszoborrá, hanem Lilia testébe száll, és egy furcsa kézmozdulat után Meryona tehetetlenül egy feketelyukba zuhan, ami a háta mögött nyílik meg. Vajon hová vezet? Lilia testében egy apró kis tűzcsóvával felgyújtja az üzletet, és Arya szobrát az emeletre hajítja. Mikor a tűz terjedni kezd, Arya visszanyeri hús-vér valóját, de érzi, hogy a halálnál is rosszabb, üresebb dolgot élt meg - szerencsére csak pár percre. Kérdés, hogy hogyan szabadul ki a tűzkörből, ami egyre közeledik felé, és egyre nagyobb lesz kifelé? Ez azért lesz érdekes, mert amíg szobor volt, minden tündérképessége eltűnt, olyanná vált, mint egy földi halandó... és nagyon is sebezhető, képességek nélkül. Lilia testében elhagyja a terepet, és vérfarkassá változik. Mikor meggyőződött róla, hogy biztonságban vannak elhagyja a testet, és újabb gonosz tettre készül...*