Scriptenék Kávézója

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Pént. Aug. 14, 2009 6:52 pm

* A fiú válaszára felél és az anyagot eltünteti belső zsebinek egyikében de ahhoz, hogy ezt meg tegye ki kell húznia a kabátját. A zöld szöveten belül különféle tarka mintás vagy csak színes nagy zsebek vannak végig rajta. Amint elrakta egy sárga lila és piros virágos zsebben gyorsan visszahúzza a kabátot mivel fázi. És elindul a fiú mellet de mivel az nem szól hozzá ő sem kezdeményez beszélgetést. Látja a fiú arcán hogy elkeseredett és ő nem bírja a nyafka embereket még ha lányok is de mivel ezt így még nem tudta megalapítani, mármint, hogy Brad egyáltalán ilyen-e ezért jön vele. Hogy ne unatkozzon elkezd dudolgatni valami régi nem túl ismert számot. NA mindegy szóval dúdolgatva sétál Brad mellet miközben szalmakalapja átázik és lassan a haja még vizesebb lesz. Ami mostmár majdnem semmit nem jelent mivel már nem tud jobban beloknisodni csak a színe kicsit sötétebb lesz. A szeme ami mindig az időjárás szerint változik szintén egyre feketébe áthajlóbb lesz. A pocsolyákat ami egyre sűrűbben borítják a földet nem is kerülgeti úgyis gumicsizma van rajta ám mégis a földet nézi,hogy nehogy rálépjen egy csigára vagy valami kis állatra. Erősen szlalomozva közeledik egyre a kis faluhoz Pár perc múlva mikor a kávézóba lépnek. Követi az asztalhoz és leül vele szembe. Leveszi kabátját így látható lesz a csupa szín hosszú ujjasa ami nincs minta csak színek de majdnem mindegyik amelyik létezik majd ő is elkezdi nézegetni az itallapot és egyre jobban megtetszik neki a hely a különleges kávékat nézve.*-Hümm nehéz választás de azt hiszem egy banános eperhabos kávét kérek.* Mondja majd visszarakja a helyére a könyvecskét. Mikor megkapja a kávét elkezdi iszogatni.Ekkor fut be a kérdés, hogy miért ül az esőben.*-Hát ennek sok oka is van. *Mondja álmodozó tekintettel ha arról kérdezik amit szeret akkor mindig ilyen lesz.*- Példaul ha megnézed az a kezdet. HA nem lenne víz vagyis eső akkor nem lenne élet sem viszont akár veszélyes is lehet de esőbben minden életelibb. És végül is a szivárvány is nagyon szép. Meg imádom az eső illatát.*Itt befejezi majd ő is kérdez.*-És te te mit kerestél ott? Mármint az esőben?* Nem a srác arcávaql van elfoglalva így nem veszi észre a szúrós villanásokat sem az ökölbe szorult kezet. A A habot elkezdi az ujjávalm enni majd felpillant.*-Nem bánod ugye?*Igazából nem érdekelné túlzottan ha nem a fiú hívta volna meg de így megkérdezi. HA nem zavarja akkor tovább iszik és eszi a habot ha zavarja akor iszik és a pincértől kérr egy kiskanalat a habot pedig azzal ezsi meg. *

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Szomb. Szept. 26, 2009 2:11 pm

*A jó erős fekete kávé életet menthet egy ilyen helyzetben. Brad nem is sokat finomkodik, egy hajtásra kiissza az egészet, sőt, ha a pincérlány arra jár, kér tőle még egyet, amit viszont már tovább tartogat, csak néha-néha kortyol belőle. Ha kapott hozzá tejszínhabot, vagy ha van az asztalon (csak kell lennie egy kávézóban) akkor abból rányom egy rakatot a sötét italra, és azzal szórakozik amíg Heather válaszát hallgatja. Ehhez persze ki kellett feszítenie a kezét az ökölbeszorításból, de sokkal könnyebben ment ez neki mint hinnénk. A kávé, mint mondtam, életeket ment, ez esetben az övét. Sokkal nyugodtabb lett tőle, bár ha logikusan nézzük, ennek nem sok értelme van. A koffeintől az ember nem lenyugodni szokott. Sebaj, rá valahogy mégis így hatott, és már a szeme sem villog mint valami eszelős őrültnek, hanem egész lágy lett a tekintete, amolyan megszokott barátságos. Lizt egy időre tehát sikerült az agya egyik hátsó zugába száműznie, reméljük, sikerül is ott tartania. Nem lesz nehéz feladat, az az érzésem, mert ez a lány itt vele szemben egészen különleges egyéniség, már ha csak a kabátja belső zsebeit is nézzük. Pont elégszer fog elcsodálkozni rajta ahhoz, hogy elfelejtse a kellemetlen emlékeit, arról nem is beszélve, hogy egészen szép, a maga módján. Főleg ezekkel a loknikkal... Sose látott még ilyen göndör hajat. Sajnos ezen nem sokat töprenghet, mert ha ilyesmin töri a fejét, az ő képzeletbeli cellába zárt Lize a végén még megtalálja a kulcsot, és visszamászik az első részbe, hogy aztán azzal zaklassa a mi Hősünket, hogy neki még szebb haja volt, és az arca... Oké, oké, eltértünk a témától. Brad visszatologatja a rácsok mögé azt a galád nőszemélyt, és végre a válasszal kezd foglalkozni, s annak csöppet sem mindennapi valójával. Nem gyakran válaszolnak neki ilyen érdekeset, és ilyen őszintén. Komolyan elgondolkodik rajta amit mondott a tündér, de nem fűz hozzá semmit, mert a végén még komoly filozofálásba bonyolódnak - nem mintha ez baj lenne, szeret filozofálni, de majd inkább máskor. Lesz még rá idejük bőven, ha összefutnak még* Én? Azért mentem ki, hogy felejtsek. *Feleli tömören és egyszerűen, nem is tesz hozzá magyarázatot, ezzel is jelezve, hogy nem szívesen beszélne arról ami böki a csőrét. Kisebb szünet állhat be a beszélgetésbe, amíg ő elbambulgat Heather válla mögé, de aztán gyorsan abba is hagyja ezt a tevékenységét amikor meg lesz kérdezve az eperhabos nyalakodással kapcsolatban. Megrázza a fejét, ugyan miért is zavarná őt ez? Valószínűleg mindenki ette már így a habot, nincs ebben semmi. Viszont most hogy megint a lányra figyel végre észreveszi azt is, hogy levette a kabátját, és egy érdekes színösszeállítású felsőben virít, amivel teljesen elüt a környezettől, kicsit talán rikító is, de Bradnek valamiért mégis tetszik. Talán pont ezért, mert nem olyan szokványos. Meg is dicséri, amint alkalma van rá, aztán pedig magáról Heatherről kezd kérdezősködni, mert addig rendben van, hogy meghívta egy kávéra, de alig fél órája találkoztak, és nem tud róla semmi konkrétat* Na és, mesélj magadról, hanyadikos vagy, van-e állatod, honnan jöttél..ilyesmik. Ha már benne van a pénzem a banános kávédban, illene megismernem téged valamennyire *Rá is vigyorog a mondat végén, aztán szürcsölgetve várja a választ*

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Csüt. Okt. 01, 2009 6:24 pm

*Mivel a srácot nem zavarja ezért nyugodt lélekke nyalogatja továbbávéjén a habot aztán hörpin tegyett kávéjából ami gyorsan átmelegiti. Nem esik rosszul neki mivel az ujjairól már majdnem jégcsapok csüngenk úgyhogy kifejezetten fevidul. Hát igen furcsa egy lány elég ingadozó kedélyel. Eddig melankolikusan ücsörgöt és modt tejes vidámfunkcióra vált vagyis egy fülig érő mosoly szalad fe az arcára ami aztán ott tanyázik egyenlőre... Aztán kortyo még egyet és eengedi füle melet a srác válaszát Hogy miért is? Hát nem egy vigasztalfgatós típus amúgy sem és amikor ilyen boldhga ami elég ritkén fordul mostanában elő vele akkor mintha meg sem hallaná az elszomorító tényeket. MIkor megdicsérik a polóját a szoktt helyet nem gyanakodni kezd, hogy már megint csúfolják hanem felvilan a szemében valami kis fény és az arcába szökik egy kis vér.*-Köszi.*A pirulás és a szikra is amilyen gyorsan jött olyan gyorsan megy. De még mindig olyan hihetetlenül kicsatanó boldog happy hipo. SZóval mikor a srác felölle kérdeze a szemén ismét megjelenik az a fátyolos álmodozó magasabb helyeken járó kifejezeé de még mindig mosolyog így elég furán hat kb. mint egy bedrogozot álomkoros de hát ez van. HAngja is olyan tipikus álmodozásos bár ez nála már m,egszokot annak aki régebbről ismeri. Tudjátok magasbb vagy érdsebb mintha teljesen itt lenne. Ő a magasbba tartozik.*-Az embereknek gyakran tévfogalmaik vannak magukról és azt modnják amit a másik akar hallani és nem gyakran az orránál fogva vezetik a másikat. MAgunkról sok mindent gondulhatunk de csak a visszajelzések és fígyelmes hallgatásokon alapuló igazság lehet igaz. Bár vannak a könnyen megfelelhetőek azok olyanok mint amiket kérdeztél. Az első osztály cifra rögös ösvényét járom a tündériskola elbüvölő kastélyában tűztündértanoncként. VAn egy papagájom akit Mielas keresztekletem hivatalosan ami litvánul a szeretetre méltó szó megfelelője. Egy Costine nevű dimenzió néhol lankás tájáról érkezetem.* Mondja réveteg tekintetel aztán kortyol egyet kávéjából mivel már az összes habot leete róla.*-ÉS egyébként nagyon nemes lelküségre val hogy fízeted a kávémat igazán köszönömm.* HAtásszünetett tart aztán folytatja.*-ÉS most mesélj magadról te. VAdregényes vagy vülgyes helyen nöttél fel tán esteleg a büszke rónák fia vagy?*És most vár, hogy a fiú mondjon valamit.

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Pént. Nov. 20, 2009 11:00 pm

*Tetszik neki a lány kis mosolya, olyan különleges az is, mint ő maga. Nem mondanám, hogy beleszeretett már fél óra után, Liz után főleg, mert bődületes nagy baromság lenne. Még a leszúrt csirke is röhögne rajta. Egyszerűen csak megfogta benne valami, mert annyira elüt a környezetétől. És igaz, nem olyan sugárzó szépség mint Liz, hanem szerényebb kiadás, művészi loknikkal, de pont ez a jó benne. A Liz-félékkel az a baj, hogy nem illenek hozzá, csak ezt még nem ismerte föl amikor találkoztak. A másik meg, hogy a divatmániája a ruháin szörnyen látszott, így hiába is volt egy igazi szirén, az egyénisége közelébe sem ért ennek a "rút kiskacsának". Ha festő lenne, őt tekintené a múzsájának. Már az elején rájön, hogy érdekes, és kifejezetten szórakoztató megfigyelni az apró kis részleteket Heather ruháján, a jellemén, a beszédén. Ékesszólása van, ez tagadhatatlan. Ha Földi lenne, Yodához hasonlítaná a Star Warsból. Csak az kicsi és zöld, és csak forgatókönyvből képes bölcseket mondani, ráadásul nem minden pillanatban, kizárólag mikor szükség van rá. Ellenben a tündérnek, úgy látszik, ez a természetes stílusa. És ez furcsa. Jó értelemben. A másik meg, hogy nem csak úgy benyög valamit, ami eszébe jut, hanem örök igazságokat hangoztat. Mint egy aranyköpés-gép* Igazán nincs mit *Szinte ő köszöni meg, hogy megtiszteli a társaságával. Esküszöm, nincs felemelőbb mint egy ingadozó kedvű, bedrogozott hatását keltő ifjúval kávézni, miközben szíve összetört darabjait próbálja összeragasztani Loctite-tal. De tényleg. Mi baja van ennek a srácnak, hogy a lehető legkülöncebb lányokat fogja ki, még ha csak egy kávé erejéig is? Bár ahogy haladunk, és amennyire elbűvöli, még folytatása is lehet a dolognak. A végén még kavicsokat fognak egymással elemezgetni. De, mint említettem (és ezúttal komolyan mondom) szerelemről, nemek vonzalmáról szó sincs. Ez csupán... Nem is tudom. A fentebb említett hasonlat illik rá a legjobban: Valahogy úgy van elbűvölve tőle, mint a festő a múzsájától. Csak ez a festő épp a szívdarabkáinak éles, fájdalmat okozó részeitől szenved* Rónáké, inkább. Gvonea bolygójáról jöttem, de jó ideig nem fogok még visszatérni oda. Apámmal éltem egyedül, ő tanított harcolni, és azt mondta, amíg nem leszek igazi férfi - ami az ő értelmezésében azt jelenti, hogy minden fegyverrel tudok bánni - addig vissza se menjek. Még sokat kéne tanulnom. *Dióhéjban össze is van tehát foglalva, hogyan került ide, Xilomenbe. Talán nem köti le annyira a lányt, mit mond, de ő mindenképp örül hogy valakivel végre megoszthatta ezt is egy kellemes beszélgetés közben, akár figyelt-e az a bizonyos személy, akár nem* És neked mi a történeted? Hogyhogy pont ide küldtek? *Ha már ő meg lett hallgatva ilyen téren, nem árt meghallgatnia a lány történetét sem. Biztos valami bonyolult sztori lesz, ahogy kinéz, úgyhogy igyekszik nem elveszteni a fonalat*

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Pént. Nov. 20, 2009 11:39 pm

-Akkor hát te, rónák büszke ifja, Gvonea gyönyörű tájairól érkeztél és látszik a szemedben a harc halvány kis tüze, ami jellemző a síkságok szülöttjeire. De azt is látom, hogy valami háttérbe szorítja a küzdés örömeit, a hazád jelleme elhomályosulni látszik, valami nyomasztó dolog mögött. Fogalmam sincs mi lehet az, de az egész jellemed, mozgásod bánatot sugall. Ha gondolod mesélj csak róla, de ha nem szeretnéd térjünk inkább másra és terítsük le a múlt régi karcos asztalát egy fehér tiszta terítővel és söpörjünk be mindent alá. *Akár még költőnek is elmehetne a szólásaival. Aztán válaszol a fiú kérdésére. Brad jól sejtette, a válasz nem lesz egyszerű, se világos mint a vakablak, se inkább kristálytiszta mint a csillár a kastélyokban.(hát ez elég tré mondat lett)* -Egy gyönyörű szép hegyekkel és dombokkal határolt sík medencében születtem így szinte mindegyik táj tulajdonságából nyertem el egy keveset. A dombok lágy lírai kifejezésmódját, a hegyek több szintjét, így szellemem nem pusztán egysíkú és sok mindenben hiszek amelyben mások nem és ezt rosszul teszik. Hiszek a föld fölötti magasságokban a megmagyarázhatatlanban és mindenben ami csak létezik. Abban, hogy a madarak dala elmondhat nekünk minden titkot, ha a szívünkkel halljuk csodás életüket (és még Brad van beszívva) a virágok színének és illatának csodálatos reményeiben, a víz tisztaságában mely megtisztíthat minket a gonoszságtól, és minden, de minden titkos jelentésében, titkaiban. Tekintve, hogy síkság szülötte is vagyok egyet örököltem ezen gyönyörű felszíni forma adottságaiból; az egyenességet. Mindig is azt tartottam, hogy amennyiben nem hazudsz, neked sem fognak. A medence változatossága is kitüremlik lelkemben. A kultúra amiben felnőttem támogatta az egyéniséget, a művészetet és mindent ami boldoggá és ép felnőtté tehet minket. Aztán kikerültem a falunkból a rideg valóságba, a szeretet helyet utálatot, gyűlölködést kaptam, mindenhol nevetség tárgyává váltam és mindaz ami az egyéniségem része volt bomlásba kezdett volna ha nem vagyok olyan kitartó. *Az elején ábrándos az arckifejezése, halkan, nyugodtan beszél ám amikor a régi iskolájához ért szeme elé könnyfátyol borul, hangja egy oktávval megemelkedik, és egy icipicit hangosabb is lett* -Gyűlöltem a másik iskolám. Az egész a szellemi értékek kiirtásáról, a tárgyias lélektelenség fejlesztéséről szólt, így haza mentem. Annyi könnyekkel töltött éjszakám még sosem volt mint azon a helyen. *Egy könnycsepp csordul ki szeméből és folyik le arcán* -Hazamentem és egy ideig magántanuló voltam de minden iskoláskorú elment valami tündérképzőbe vagy boszisuliba vagy valahová és akkor láttunk meg egy cikket a Twidare-ról és idejöttem.*Ahogy abbahagyja a másik iskoláról való beszámolóját lassan eloszlanak a könnyei és visszatér ábrándos arckifejezése.*-Hát az az idekerülésem története. Itt jobb a helyzet, sokkal de sokkal. Bár az első iskola 6 évfolyamos volt így itt még csak az első osztály padját koptatom de remélem későbbi benyomásaim is pozitívak lesznek.

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Szer. Feb. 17, 2010 7:00 pm

*Egy pillanatra még el is gondolkodik rajta, hogy elmesélje ezt az egész tegnapi őrült sztorit Lizzel, mikor Heather a harc szellemének elhomályosulásáról meg a tudom is én miféle badarságokról hordja össze a gondolatait. Aztán mégiscsak meggondolja magát, és elhessegeti ezt a kósza ötletet. Nem mintha nem bízna ebben az ártatlan, és csöppet talán naiv lányban (habár a korábbi reakcióiból nem következtetne ilyesmire, inkább a sztorijából) de azért mégiscsak egy idegen aki nagy dolgokat hangoztat. Habár elvarázsolja, azért ennyire mégsem* Apró probléma, majd elfelejtem *Egy gyér mosollyal azért még megtoldja a választ, hogy valamivel vidámabbnak tűnjön, mint amiről a hangja árulkodik, és igyekszik visszaterelni a gondolatait az eredeti témához. Kíváncsian várja, illetve hallgatja a tündér történetét az idekerüléséről, meg az előéletéről. Mit ne mondjak, Bradnek nem vált hasznára ez a szívtörő akció tegnap, most még ahhoz is lelombozott, hogy feltűnjön neki Heather mondandójának nyakatekertsége. Esküszöm, ha egy fiú erre azt mondja, hogy bájos, akkor már mély ponton van, méghozzá véresen komolyan. Pedig látszólag felvillanyozza a lány társasága - talán így is van, csak nem lelkileg. Ha normális állapotban lenne, és úgy is találkoztak volna, még az is megeshet, hogy fel se tűnik neki.. Vagy pedig nagyon igyekezne elfojtani a nevetését éppen. Aranyosnak találná, ehhez kétség sem férhet, node mégis. Nem egy hétköznapi teremtmény. Most meg, csak rá kell nézni. Csak úgy csüngg a lány szavain, és halálosan komolyan veszi őket, ami persze soha nem árt, viszont.. áhh, nem lehet ezt külső szemlélőként komolyan venni. Csodálom is érte, hogy sikerül neki* Egészen biztos vagyok benne, akiket ismerek itt mind..*rövid akadás, épp egy hazugságra készül, de hát most mit tegyen, inkább rontsa el szegény kedvét?* ..nagyon kedvesek. *Megköszörüli a torkát, hátha így kevésbé feltűnő hogy csöppet elváltozik a hangja. Még hozzáteszi, hogy nehéz gyerekkora lehetett, ami -miután eljut a gondolatig, már rá is döbben, hogy - rá is igaz, de mégsem fog most nekiállni nyavalyogni. Egész más értelemben volt nehéz gyerekkora, egyáltalán nem ilyen szinten mint Heathernek. Ő már kiskorában megtanulta, hogy nem szabad mindenkiben bíznia, és mindig fel kell készülnie a legrosszabbra, így nem érheti csalódás. Mégis, Liznél elfelejtkezett erről a fontos elvről, mert elvakította a lány ragyogása. És bár ügye Lizig be is vált a taktika, azért ez mégsem jelentett problémamentes gyerekkort. Az apja, hogy megkeményítse és mindig jobbra ösztökélje, soha nem dicsérte meg ha valamit jól csinált. Ellenkező esetben viszont napokig képes volt felemlegetni a hibáit. Szerette és tisztelte, természetesen, de azért hiányzott onnan az anyai szeretet és gyöngédség - amit meg is kaphatott volna, ha nem hal meg az anyja olyan fiatalon. Ez viszont egy fájdalmas időszakra emlékezteti a Hőst, úgyhogy igyekszik elterelni a gondolatait, és inkább megint Heatherre összpontosítani, vagy legalábbis vidámabb témát feldobni* Mit szólnál, ha néha összefutnánk a kávézóban? Kellemes hely, és szívesen fizetnék neked még pár kávét, ha közben beszélgethetünk fölötte. Kíváncsi vagyok.. *csöppet megakad. Az eredeti verzió szerint a korábbi iskolára lenne kíváncsi, de mégsem akarja minden alkalommal lelohasztani a kedvét szegénynek, úgyhogy gyorsan módosít* ..hogyan sikerül beilleszkedned. *Hirtelen ötlet, és elég fura módon előadva. Ez most úgy hangzik, mintha rá akarna szállni a lányra, úgyhogy sietősen kiegészíti magát* Persze csak egy ötlet, nem olyan fontos *Melegen rámosolyog a hölgyeményre, kiissza maradék kávét a bögréjéből, majd kinéz az ablakon a nagy hótömegre. A kávétól máris elevenebbnek érzi magát, pedig az éjszakája álmatlanul telt, és kedve lenne sétálni egyet a dermesztő hidegben, amitől még jobban felébredhetne. Ezúttal viszont egyedül, a gondolataival* Szóval, mit szólsz? Legyen ez a törzshelyünk? *Reménykedik, hogy sikerül egy lánybarátot beszereznie magának, akivel néha jókat cseveghet, ha ahhoz van kedve. Ő mindenesetre úgy érzi, hogy mostanában, Liz után, gyakran lenne kedve. Ha Heather válaszol, feláll, felpakolja magára a kabátját, meg a meleg holmijait és gyors búcsút int azzal, hogy örült a találkozásnak, de sietnie kell. Kilép az ajtón át a hidegbe, és a félig-meddig eltakarított útra, aztán a teljesen érintetlen rész felé veszi az irányt, térdig gázolva a hóban. Tervei szerint addig marad, amíg teljesen át nem fagy, és jégkockákat nem köp, mert hát nincs is jobb mint halálra fagyni. Így lehet a legjobban agyalni, tényleg, ha az agyad is lefagy... Ki érti a Hősöket? Elvont egy gondolkodásuk van..*

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Hétf. Aug. 30, 2010 3:36 pm

* Nyílik az ajtó és a mi szőke beképzelt kis kezdő modellkénk tipeg be 10 centis tűsarkújában egy óriási parfümfelhő kíséretében. Odatipeg egy kis asztalhoz az ablak mellett ( igen mindig az ablak mellé ül, hogyha benéz valaki akkor megakadjon a tekintette az ő csodás mivoltján) és keresztbe tett lábakkal leül, meg persze nagy fintorgásokkal társítva az ülő alkalmatosság kinézete íránt.Ahhoz képest, hogy ez egy kis álmos Hétfő kis reggel elégé túl van öltözve. Egy fél vállas rózsaszín kis estélyében van ami alig takar ki belőle valamit. De nem olyan kis halvány rózsaszín valamiben áá dehogy is, a ruha rikító rózsaszín és a mellrésznél tiszta fodros a derekán van egy széles fekete öv onnantól a ruha annyira testre simuló, hogy lélegezni alig lehet benne. Az előbb már említett cipője pántja is ilyen színű anyagból van. Lapockáig érő hosszú szőke haja hullámosra van besütve. Miközben arra vár, hogy egy kis pixie végre odaérjen és felvegye a rendelését bal kezével a haját tekergeti és bámul ki az ablakon. Azon töpreng, hogy mi a fenéért is van ő máris ebben a lekoszlott kis dimenzióban amikor még otthon ugráltathatná a cselédeit Egész nap a ruháival tevékenykedhetne megalázhatna mindenkit.... Ebben a percben odaér a pixie és megkérdezi, hogy mit inna.*-Egy zsírszegény és édesítőszeres még véletlenül sem cukros Lattét kérek. Ha cukor lesz benne nem fogod sokáig élezni a kis életed.*Közben a bájos arckifejezés egy pillanatra sem olvad le az arcáról. Messziről olyan tökéletesnek tűnik. Szép mosolygós és kedves. De ha valaki megismeri... *~Végül is itt is lehet lealázni mindenkit. Lehet hogy mégsem olyan rossz két nappal előbb érkezni.~

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Kedd Aug. 31, 2010 1:51 pm

Újabb vendég tér be a kávézóba, ezúttal nem egy tündér, hanem egy Hős. Bizony. Micsoda változatosság! A srácnak nem igazán volt kedve emberek közé menni eleinte, emiatt az egész Mia-Dan-ügy miatt, de ma reggel úgy döntött, hogy elég volt. Nem töltheti az életét bokrok között, és az iskolában, csak azért, mert egy lány, akibe bele van zúgva, egy másik, perverz, undorító, visszataszító fiúval kavar. Nem adhatja fel. El fogja felejteni Miát, túl fog lépni ezen az egészen, és olyan lesz, mint régen. Nem felejtheti el a régi barátait! Elég sok ilyen van, mert Tom igen jó természettel bír. De mostanában inkább elmenekül az emberek elől, semmint hogy barátai vigasztalását hallgassa, vagy egyáltalán jelenlétüket elviselje. És ez őt is idegesíti, hiszen tudja, hogy barátai csak jót akarnak, azt akarják, hogy boldog legyen… de mégsem tudja elfogadni kedves szavaikat. Éppen ezért döntött úgy, hogy akkor most, ma reggel eljön ide, ebbe a kávézóba, és először megpróbálja az idegen embereket elviselni, hogy ha valami balul sül el, akkor ne a barátai gondolják idiótának. Na szóval, Tom belép az ajtón, üres asztalt keresve, amiből elég sok van, így, kora reggel. Először csak asztalt keres, nem társaságot. Meg is pillant egy szőke cicababát, amint teszi-veszi magát. Automatikusan elhúzza a száját, nem igazán kedveli ezeket a lányokat. De próba-szerencse, akkor próbálkozzunk először egy ilyennek. Odalép az asztalhoz, és megszólítja a lányt. – Szia, leülhetek?- A hangja rekedtes, és nem túl lelkes, a szeme pedig teljesen élettelen. Egy egyszerű farmert visel, egy fekete rövidujjúval, elmaradhatatlan kardja az oldalán csüng. Barna haja fésületlen, kócos, de tiszta. Viszont még így is elég helyes, szóval reméljük, hogy a lány megszánja, és nem küldi el. Illetve, lehet, hogy azt kéne remélnünk, hogy mégis…

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Kedd Aug. 31, 2010 3:05 pm

*Épp az ablaküvegben visszatükröződő képét bámulja de beavatatlan szemeknek olyan mintha csak az utcát nézné, na szóval épp az ablakban nézi magát amikor Tom megkérdezi, hogy leülhet-e. Gyorsan odafordul és a pillanat töredéke alatt végigméri a srácot*~Hümm a haja egész cuki, vagy sokat dolgozott vele vagy csak nem ismeri a fésűt.~*Hát igen a divat fura melegfelvonulásai a Tom szerencsétlenségére most "trendi" a kócos haj.*~Hát majd meglátjuk melyik opció. A ruhája egész tűrhetően, bár kicsit... hát szokványos. És meglepően helyes.~ * Az analizálásnak még mielőtt bárki, is észrevenné vége lesz és egy széles mosoly jelenik meg az arcán.*~Nem ülhetek le akárkivel kávézgatni hiszen a bulvár... Ja persze már ebben a koszlott kis dimenzióban vagyok.~ -Persze, hogy leülhetsz. Mond csak hogy hívnak?*Látja, hogy a fiú elégé szomorú, de hát mit érdekli őt másik ember problémája, neki is van elég, milyen ruhát vegyen fel, hogy sminkelje magát, hogy viselje a haját valami tűrhető átlaggal végezze el ezt a sulit, hogy mehessen végre vissza a saját dimenziójába, és elkezdhesse ragyogással hírnével és pénzel körített gyönyörű életét. Végre járkálhasson a fotózásaira , tervezhesse a ruhákat lealázhassa az alatta dolgozókat, és teljesítse a 2. nagy álmát és legyen egy saját divat magazinja, és még több pénzt keressen mint bárki más valaha. Két mi8lliárdos üzlet, hát igen nagy álmok. Na de térjünk vissza ide. *- Szóval, gondolom te hős vagy. Itt laksz?* Kék szemei határozottságot sugalmaznak, arcán a mosolytól kedvesnek tűnik. Egyenlőre nem tervez semmi bunkóságot szerencsétlen sráccal, de ami késik nem múlik.*

Tárgy: Re: Scriptenék Kávézója Szomb. Szept. 04, 2010 8:18 pm

*Tom esze teljesen máshol jár, miközben gépiesen helyet foglal a műszépséggel szemben.*-Köszönöm. Tomnak hívnak. És téged?-* Kérdez vissza, nagyon erőlködve, hogy érdeklődőnek hallatszódjon.*- Várj csak... Én téged ismerlek! Te Mia egyik barátnője vagy, nem? Lizette, ugye? -* Akár nevetséges is lehet Tom, amint Mia említésekor megelevenedik a szeme, az egész arcába élet költözik, és megújult érdeklődéssel tanulmányozza a lányt. Az előbbi elhatározása, hogy nem gondol Miára annyiszor, természetesen azonnal kimegy a fejéből, ahogy az sem jut eszébe, hogy mekkora az esélye annak, hogy pont Mia barátnőjébe botoljon a kávézóba?? Nem, neki teljesen más dolgok járnak a fejében. Például az az alkalom, amikor utoljára látta ezt a lányt... Miával. Akkor Dan - az az undorító, mocskos állat- kikezdett Lizzel, nem törődve a ténnyel, hogy a barátnője két centire ül tőle. Mondjuk, mivel TÖRŐDIK az az ember? Talán azzal, hogy minél több lányt fektessen meg. Mert neki nem elég Mia. Neki minden egyes lány kell. Nem érti, hogy miért kell Miának pont egy ilyen szemét alakkal összeállnia?! Annyi rendesebb srácot szerethetne, ő meg pont egy ilyen fickóval kezd... Aki még csak egy kicsit sem tiszteli. Node mindegy. Az ő dolga, és Tom már megfogadta, hogy nem gondol rá annyit - vagy ezerszer. De jééé! Ez a lány beszél közben! Lehet, hogy illene válaszolni.*- Iiigen, igen, hős vagyok, mint látod. A Hősképzőben lakom a többiekkel együtt.-* A srác próbálkozik egy halvány mosollyal. Azért most már sokkal élettel telibb, mint volt, amikor belépett a kávézóba. Az megy, hogy talán Lizette teljesen hülyének nézi, nem nagyon érdekli. Illetve, dehogynem, ha elmondja Miának. Szóval, most össze kell szednie magát, hogyha Liz mesélne Miának a kávézóbeli idegenről, aki Tomként mutatkozott be, ne azzal kezdje, hogy "képzeld, olyan szánalmas seggfejjel futottam össze ma reggel..." Remélhetőleg ez sikerülni is fog neki. Úgyhogy kicsit kihúzza magát, és próbál úgy tenni, mint aki él és virul, és nem végtelenül szomorú és csalódott. Nem, Mia nem tudhatja meg, mennyire fáj neki ez az egész dolog Dannal. Ha Tomon múlik, soha nem fogja megtudni, mennyire szerette a lányt. Soha...*